A pünkösd a család ünnepe is

A házasság és a család nélkül hosszú távon egyetlen társadalom sem tud működni, a családi életre való felkészítést ezért már az általános iskolában meg kell kezdeni – mondta lapunknak a pünkösdi ünnep kapcsán Bíró László püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar családügyi referense.A keresztény pünkösd gyökerei az ószövetségi időkig nyúlnak vissza. Az Ószövetség népe ugyanis a terménybetakarításkor tartott hálaadási ünnep során egyrészt köszönetet mondott Istennek, valamint megemlékezett a Sinai-hegyi törvényhozásról. Mint Bíró László püspök fogalmazott, bizonyos értelemben a pünkösd az Újszövetségben is a „törvényhozás” ünnepe, hiszen Jézus kereszthalálával és feltámadásával a keresztény világ a megváltás gyümölcsének beteljesedését ünnepli. Ezenkívül a keresztény emberek a törvényhozásra is emlékeznek, csak ők ezt már a Szentlélek erején keresztül teszik. Bíró püspök szerint az új törvény fontos eleme, hogy azt már nem egyfajta külső parancsként, hanem az Atya iránt érzett szeretet miatt tartja meg a katolikus egyház. Kijelentette: pünkösd valódi főszereplője a Szentlélek.A Biblia első lapjain a lélek még úgy jelenik meg, mint aki a vizek, vagyis a káosz és a céltalanság felett lebeg és alkotó módon teremt rendet a rendezetlenségben. Az Újszövetségben pedig arról olvashatunk, hogy az ige, vagyis a második isteni személy általa testesült meg, és az ereje révén elevenedik meg Mária szíve alatt Krisztus. Számunkra is ebben az erőben válik élővé Jézus – tette hozzá Bíró püspök.Pünkösd egyúttal a család ünnepe is. A püspöki kar családügyi referense ezt azzal magyarázta, hogy a lélek a házasság szentségében teszi képessé a szerelmes párt arra, hogy ugyanazt a szeretetet jelenítsék meg, mint amilyen szeretetet Jézus az egyháza iránt érez. Kijelentette: a Szentlélek ahhoz is kell, hogy belássuk: a házasság és a család nélkül hosszú távon egyetlen társadalom sem tud működni. – Sajnos, a felnövekvő nemzedék előtt egyre jobban elkopik a házasság mintája. Sok gyermek már eleve csonka családba születik. A családi életre szóló felkészítést ezért már az általános iskolában meg kell kezdeni – hangsúlyozta Bíró László. Úgy vélte: az önkormányzati fenntartású iskolákban az oktatási munka során a jelenleginél sokkal nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a családi élet szépségeire és azokra a felelősségekre, amelyeket a család tagjai egymás és a társadalom iránt viselnek. – Jó lenne, ha mindezt a Nemzeti alaptanterv is rögzítené – tette hozzá.Bíró László ezenkívül az erre alkalmas pedagógusok bevonásával olyan tanácsadó-nevelő hálózat létrehozását is kívánatosnak tartja, amely ezt a munkát az iskolai kereteken kívül, mintegy a „háttérből” tudná segíteni. Hozzátette: azt sem szabad elfelejteni, hogy a családi életre való nevelés elsődleges színtere maga a család. A házasságra vállalkozó fiataloknak és a házasságban élő felnőtteknek egyaránt át kell érezniük a gyermekeik, vagyis a jövő nemzedéke iránt érzett felelősségüket. – A katolikus egyház ehhez minden tőle telhető segítséget meg kíván adni – mondta végezetül Bíró László püspök.