A státustörvény francia szemmel

Előnyök biztosítása vagy diszkrimináció? – teszi fel a kérdést a státustörvény és a magyar „diaszpóra” kapcsolatát vizsgálva a L’Express című francia hetilap legújabb száma. A budapesti kormány néhány hete terjesztett a parlament elé egy törvénytervezetet, amely speciális jogokat biztosít a magyar diaszpórának. Ha a tervezetet elfogadják, mintegy hárommillió külföldön élő magyarnak 2002-től lehetősége nyílik – egyebek közt – arra, hogy évente három hónapig munkát vállaljon, s élvezze a magyar szociális és oktatási kedvezményeket – írja a lap.A tervezet egyes rendelkezéseit ismertetve a lap leírja a határon túl élő, legalább két gyermeket nevelő családokat érintő támogatásokat, amely előnyöket helyez kilátásba, ha a gyermekeiket magyar iskolába járatják. „Az érintett államok, amelyekben jelentős magyar közösségek élnek, nevezetesen Románia, ahol 1,7 millióan vannak és Szlovákia, nem rejti véka alá nyugtalanságát az általuk »diszkriminatívnak« nevezett tervezettel kapcsolatban” – jelzi a L’Express, kiemelve Mikulás Dzurinda áprilisi nyilatkozatát, amelyben a szlovák kormányfő nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy „elmérgesednek az érintett államokban az etnikai közösségek közötti viszonyok”. A L’Express szerint Magyarország egyrészt az uniós csatlakozás és a bevezetendő schengeni határok által kiváltott migrációs hullámot akarja elkerülni, másrészt a fogyatkozó népesség miatt elkerülhetetlenné váló bevándorlási hullám problémáját szívesebben oldaná meg „kevésbé idegenekkel”.*Örvendetes, hogy Ukrajna nem csatlakozott a státustörvénnyel kapcsolatban kifogásokat emelő Romániához és Szlovákiához – nyilatkozta a Kárpátalja című hetilapnak Kovács Miklós. Az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője elmondta: az ukrán– magyar kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyvében szerepel egy olyan kitétel, mely szerint az ukrán és a magyar fél támogatja egymás törekvéseit, hogy a státustörvény tervezetéhez hasonló jogszabályok mindkét országban megszülethessenek.