Cserkészösvény

Robert Baden-Powell angol katonatiszt azért hozta létre a cserkészetet, hogy összefogja és értékes emberré formálja a XX. század eleji nagyvárosok kallódó fiataljait. A családi kötelékek lazulásával, a vallásos élet háttérbe szorulásával a hagyományos értékek elveszítették jelentőségüket. A magukra maradt gyerekek úsztak az árral, sok fiatalkorú került bíróság elé. Baden-Powell tudta, hogy nagy szavakkal nem lehet hatni rájuk. Személyes példamutatással szoktatott önállóságra és önfegyelemre. Az összetartozás tudata, a testvériesség érzése még évtizedek elteltével is élt egykori cserkészek között, igazolva a régi angol mondást: A cserkész mindig cserkész marad!A magyar cserkészet fénykorát a húszas és a harmincas években élte, a mozgalmat nemzetközileg elismerték. Nagy ereje az önkéntességben rejlett. Ez a vonása volt az, ami – a kommunista ellenpropaganda nagy bosszúságára – még az 1946-os, 1947-es esztendőkben, azokban az években is, amikor a cserkészet már politikai támadások és provokációk kereszttüzében állt, vonzóbbá tette az úttörőmozgalomnál.A Magyar Cserkészszövetség a húszas években több ingatlanhoz is hozzájutott. A Nagy Sándor utcai cserkészházat a szövetség adományokból, állami segélyből és az 1926-os Nemzeti Nagytábor jövedelméből vásárolta. A húszholdas hárshegyi cserkészpark a vezetőképzés és a tiszti gyűlések helyszínéül szolgált. Az újpesti vízitelepen a vízi cserkészeket képezték ki. A Cserkészbolt Szövetkezet amellett, hogy egységes felszereléssel látta el, anyagilag is támogatta a mozgalmat, mert jövedelmének hatvan százalékát ifjúsági célokra fordította.A cserkészet beolvasztásával annak minden vagyona átszállt az úttörőmozgalomra, az 1988-as újjáalakulás után a szövetség pedig semmit nem kapott vissza. A Magyar Cserkészszövetség állami támogatása változó volt az utóbbi tíz évben. Az Antall-kormány idején közel negyvenmillió, 1994–98 között pedig megközelítőleg kilencmillió forintot kapott. A Horn-kormány alatt vált lehetővé az adó egy százalékának az igénylése, de a szövetség számlájára ebből befolyó összeg nem tudta pótolni az egyre csökkenő juttatást. Az országban jelenleg 367 igazolt csapat működik tizenháromezer cserkésszel. A csapatok létszáma átlagosan 30–50 fő.Morvay Levente cserkésztiszt szerint a kevesebb pénz a létszámcsökkenésben is éreztette hatását.– Ha anyagilag ellehetetlenül egy szervezet, a legtehetségesebb vezetők sem tudják megtartani azt. Az Antall-kormány működésének végén ismerte fel, hogy a cserkészetet jobban kellene támogatni. Az előző két évben pályázatok révén (Gyermek és Ifjúsági Alapprogram, Mobilitas) komoly forrásokhoz jutottunk. Erre mindenképpen szükségük van a csapatoknak. Támogatást az egyházközségeken kívül az önkormányzatoktól és az egyszázalékos adófelajánlásokból remélhetnek, feltéve, ha a csapatnak saját alapítványa van. A legtöbbnek az egyházközség a fenntartó testülete, az biztosítja a helyiséget, illetve fizeti az éves tagdíjat. Vállalkozók nem szívesen adnak pénzt, mert nem látnak a cserkészetben hirdetési felületet. A szülői hozzájárulás pedig általában csak bizonyos költségek fedezésére elég, így a nyári táborokéra, amelyek viszont jóval olcsóbbak más ifjúsági táboroknál.A zugligeti 442. számú Báthory László cserkészcsapat az ország egyik legnagyobb csapata, csaknem 200 cserkésszel. Kétévente toboroznak új tagokat az egyházközségből és a környékbeli iskolákból az ottani hitoktatók segítségével. A zugligetiek szerencséseknek mondhatják magukat, anyagi gondok nem akadályozzák a működésüket. Vezetői nagyon fiatalok, mégis jó néhány éve foglalkoznak már gyerekekkel. A 19 éves Hodász András 14 éves kora óta őrvezető.– Szerinted miért lesz ma valaki cserkész?– A mai világban nagyon fontos, hogy legyen egy alap, ahonnét az ember elindul. A közösségre, a „bandaszellemre” minden gyerek vágyik. A cserkészetben ezt megtalálhatják, méghozzá szervezett formában. Idővel pedig rájönnek arra, hogy nekik is tenniük kell azért, hogy a közösségük még jobban összekovácsolódjék. Ha kapok egy őrsöt, el kell fogadtatnom magam velük. Ha sikerül, szoros barátságok alakulhatnak ki. Példák leszünk számukra, bizalommal vannak irántunk. Erről szól az egész.A 13 éves Cserneczky Balázs testvérei szintén cserkészek voltak. Mint mondta, fel sem merült, hogy ő ne legyen az. A 14 éves Endrődi Máté arról mesélt, hogy a legjobb barátait a csapatban ismerte meg.– Itt tanultam meg, hogyan lehet tisztelni másokat, és azt is, hogyan viselkedjek a lányokkal. Jó dolog, hogy sok barátom van, több, mint az iskolában.– Előfordult, hogy a suliban piszkáltak, amiért cserkész vagy?– Néha. Főleg azok, akik még nem próbálták ki, vagy kipróbálták, és nem tetszett nekik. Nem zavarnak.A csapat és az őrsök irányítása rengeteg időt és energiát kíván. A vezetők szabadidejükben cserkészkednek, ezért a munka oroszlánrészét azok vállalják, akik még egyetemre, főiskolára járnak.A 23 éves Hodász Gábor operatív parancsnok.– Sokszor felteszem a kérdést, miért csinálom. Volt olyan év, hogy több mint egy hónapot voltam táborban. Nagyon sokat kaptam a cserkészettől. Megértettem, hogy értékes ember vagyok, és ezeket az értékeket át tudom adni másoknak is. Nem egyedül dolgozom, így a teher nem csak az én vállamat nyomja.A karitatív feladatok felvállalása a két világháború között természetes volt. Hogyan valósul meg „A cserkész ahol tud, segít” törvény eszmeisége napjainkban? Számíthatnak-e a cserkészekre a karitatív szervezetek?Morvay Levente informatikus cserkésztiszt szerint a cserkészeten belül nagyon sok ilyen kezdeményezés van.– Talán azért nem kerülnek napvilágra, mert jellegüknél fogva nem kérkedik velük az ember. Így a nyilvánosság előtt nem ismert például az sem, hogy a cserkészek rendszeresen dolgoztak a Máltai Szeretetszolgálat hajléktalanoknak felállított vonatán, vagy segélyszállítmányokat vittek Kárpátaljára a legutóbbi árvíz után. A mi csapatunkból rendszeresen járnak elfekvőbe betegeket fürdetni. Úgy vélem, ezeknek a dolgoknak már csak azért is napvilágra kellene kerülniük, mert ezek a fiatalok büszkék lehetnek arra, amit csinálnak.Ugron Gergely elektromérnök a 800. Solymár cserkészcsapat parancsnoka.– Nem rendszeresen ugyan, de végzünk karitatív tevékenységet. Legutóbb a Karitásznak hordtunk ki csomagokat. Én magam kilenc éven át mentőztem a Máltaiak önkéntes mentőjén. Úgy gondolom, azok a srácok, akik részt vesznek ezekben a feladatokban, később önmaguktól is észreveszik, ha valakinek segíteni kell.Magyarországi megalakulása után (az 1910– 20-as években) a cserkészet az iskolában vert gyökeret. Az 1988-as újjáalakulás óta azonban nem tud betörni az oktatási intézményekbe. A hagyományokkal ellentétben iskolai szervezésű csapat szinte csak az egyházi iskolákban található. Sokan állítják még ma is, hogy az évtizedeken keresztül erőltetett úttörőmozgalom vette el az iskolák kedvét az ifjúsági szervezetektől. Úgy tűnik azonban, hogy az elzárkózásnak komolyabb okai vannak. Arra a kérdésre, hogy szívesen látná-e a cserkészetet az iskola falai között, az igazgatók jelentős része nem akart válaszolni. Vagy jobbnak látták kimaradni „ebből a témából”, vagy az iskola érdekeire hivatkozva zárkóztak el, holott magánemberként lett volna véleményük. Az egyik iskola az önkormányzat reakciójától tarthatott, mivel csak az onnan várható támogatás megérkezése után vállalták volna nyilvánosan a cserkészet iránti szimpátiájukat.Réz Gáborné, a Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatónője úgy látja, hogy a cserkészet remekül működik az iskolán kívül is, sőt hatását így fejtheti ki igazán. Iskolájukban a közösségi élet jól szervezett, sok foglalkozás közül választhatnak a gyerekek, ezért nincs szükségük a cserkészet által kínált szabadidős programokra. Ha a kérdés komolyabban felmerülne, természetesen kikérné a tanulók véleményét is, de valószínűsíti, hogy nem tartanának igényt az ifjúsági szervezetre.Kovács Péter, a Liszt Ferenc Általános Iskola igazgatója szerint a cserkészet jó hatással lenne a gyerekekre, akik alig látnak pozitív mintát maguk körül. A szülők helyett a társadalom és a televízió neveli őket.– Az iskolában a nevelés sajnos egyre jobban háttérbe szorul – mondja –, mert a vezetésen és a tanárokon óriási az adminisztrációs teher. A mai polgári értékrendbe azért illeszkedne a cserkészet, mert az is az egyetemes, emberi értékekre épül, ráadásul gondolkodó embereket nevel, olyanokat, akiknek van hitük, meggyőződésük. Úgy vélem, a cserkészet az iskolákon belül tudna igazán megerősödni.A Kertész Utcai Általános Iskola azon kevesek közé tartozik, ahol az újjáalakulás után szerveztek csapatot. Három évig működött, ötven-hatvan cserkésszel.– Miért szűnt meg? – kérdezem Váradi Iván Attila igazgatót.– Kevesen áldozták erre a szabadidejüket, és anyagi bázisunk sem volt. Kár, hogy így alakult, mert népszerűségnek örvendett a gyerekek között. Egyre kevesebb az iskolában a szabadidős tevékenység, nincsenek nyári programok. Mi viszont sokat kirándultunk, téli és nyári táborokat szerveztünk, s ez mindenképpen jó hatással volt rájuk.– Ezek szerint ön szívesen venné a cserkészet jelenlétét az iskolában?– Hozzánk bármikor kopogtathatnak.A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban több mint tíz éve működik a 25. Szent Imre cserkészcsapat. Jelenleg 180 tagja van.– Az iskola időnkénti szögletességeit szépen lecsiszolja a csapatban kialakult közvetlenség. Az iskolában arra törekszünk, hogy minél teljesebb embereket neveljünk – mondja Lendvay Endre igazgatóhelyettes. – Amit mi az elmélet szintjén hangoztatunk, azt a cserkészet a gyakorlatban tanítja meg. Megelőzi, hogy a gyerek olyan dolgokat próbáljon ki, amelyekből aztán nem tud kikecmeregni. Nem arról prédikál, hogy mit ne csináljon, hanem azt mutatja meg, hogy mit tegyen. Ebben sokat segít az is, hogy a cserkészek között bensőségesebb a viszony, míg a tanár mindig egy kicsit misztikus marad a gyerekek számára. A cserkészvezetőnek nagyobb a betekintése a gyerek életébe, és a gyerek is jobban belelát az övébe. Talán ezért is lehet hitelesebb neki az az életforma, amit a cserkészvezető mutat.Ahhoz, hogy a cserkészet szerepet vállalhasson az iskolákban, nélkülözhetetlen, hogy szélesebb körben váljék ismertté. A szülők túlnyomó része ahhoz a korosztályhoz tartozik, amelyik nem ismerhette a mozgalmat. A társadalomban talán ezért is él meglehetősen vegyes kép róla. A felnőttek közül sokan az idősek egyfajta nosztalgiamozgalmát látják benne, mások a valójában nem létező katonás vonásaitól tartanak. Baden-Powell a cserkészet fő céljának azt tartotta, hogy becsületes, hasznos embereket adjon a hazának. A magyar cserkészet a két világháború között ezeken az elveken túllépve az „emberebb ember és magyarabb magyar” cserkészeszme szerint nevelt fiatalságban látta a nemzet felemelkedésének egyetlen esélyét.Ugron Gergely cserkésztiszt szerint a cserkészet legfontosabb feladata napjainkban az, hogy kötelességtudó, tisztességes emberek kerüljenek ki a soraiból, akik aztán felelős pozícióban legjobb tudásuk szerint dolgoznak, megbecsülik egymást és a köz értékeit. Sík Sándor paptanár, cserkészvezető több mint hetven éve leírt szavai ma is időszerűnek tűnnek: Olyan ifjúságra vár a magyar társadalom, amely érzi hivatását, erejét, amelynek van hite és lendülete, és amely elébe is akar állni a magyar jövő óriási munkájának. Erre a feladatra csak az az ifjúság alkalmas, amelynek van meggyőződése, vannak elvei, és tudja, hogy van célja és értelme az életnek.A Nemzetközi Öregcserkész Szövetség június 20–24-ig Budapesten tartja Európa-konferenciáját. Az eseményre huszonkilenc országból ötszáz idős cserkészt várnak.