Dél-alföldi üdülőfalvak

Az elmúlt évben a jelentősebb szegedi szállodák kihasználtsága nem haladta meg a harminc százalékot, amely a helyi idegenforgalomban nagyon csekélynek tekintendő. Azért is ad okot borúlátásra ez a statisztika, mert a mélyrepülés 1991 óta tapasztalható és sajnos nem hozott fellendülést a két éve tartó balkáni béke sem. Pedig a szakemberek arra számítottak, hogy az idegenforgalom húzóágazattá válik a térségben, úgy, mint húsz-harminc évvel ezelőtt. A gondokat szaporítja, hogy több gyár is bezárt az utóbbi két évben, és a szolgáltató szektor nem tudta átvenni az így feleslegessé vált munkaerőt. Egyetlen helyi utazási iroda sem foglalkozik belföldi üdültetés szervezésével, csak külföldi nyaralásra viszik az embereket. A dél-alföldi idegenforgalom alkonyának üzen hadat Zsombó polgármestere, Faragó M. Vilmos tervével, amely lendületet adhatna a vendégjárásnak és modellt teremthetne a déli vidéken. Zsombó külterületén elsősorban a hazai befektetők közreműködésével, a termálvíz előnyeit kihasználva építenének üdülőfalut, amelyet részvénytársasági formában működtetnének. A Szegedtől alig húsz kilométerre található, négyezer lakosú Zsombó az értékes termálvízkincs mellett azt a lehetőséget használja ki, hogy remélhetően két éven belül elkészül a falu mellett haladó E75-ös sztráda, és így Nyugat-Európával is összeköttetése lesz. Azáltal, hogy a szegedi repülőtér a város tulajdonába került, felgyorsul a fejlesztése, és turisták ezreit utaztathatják a termálkincsben gazdag vidékre. Zsombón az előzetes terv szerint többfunkciós fedett uszoda épül majd, s üdülőfalu csatlakozik a gyógyszolgáltatásokhoz. A beruházás hírére a telekárak duplájára emelkedtek és Faragó M. Vilmos tájékoztatása szerint megjelentek a telekspekulánsok is, akik olcsón próbálják felvásárolni a szabad portákat. Az üdülőfalu hírére további kirajzás várható Szegedről, ugyanis Zsombó már eddig is a megyeszékhely vonzáskörzetébe tartozott.Hasonló lépéseket terveznek Ópusztaszeren is, ahol a Csongrád megyei önkormányzat tulajdonában lévő Nemzeti Történeti Emlékpark forgalma némileg csökkent. A megyei közgyűlés elnökhelyettese, Ott József elmondta, az üdülőfalu telepítésének gondolata azért merült fel, mert a történeti emlékhely nem képes hosszabb időre ott tartani a vendégeket. Hiányzik az infrastruktúra, emellett szabadidőközpont, szálloda, uszoda, amely többnapos kikapcsolódást nyújtana. Ott József bízik abban, hogy meg tudják nyerni a magánbefektetőket, akik hozzájárulnak az idegenforgalmi centrum kiépítéséhez.