Fórum nyílik Európa távlatairól

Végig kell gondolnunk, hogy Magyarország milyen szerepet vállalhat és játszhat a megoldások keresésében. Fontos, hogy az unió hatékonyan legyen képes képviselni a közösség mainál számosabb tagállamának érdekeit a globális világgazdaságban – hangsúlyozta Mádl Ferenc köztársasági elnök tegnap Az EU és Magyarország jövője című konferencián.A tegnapi parlamenti konferenciát, amelynek záróaktusaként az államfő megnyitotta a magyarországi Európa jövője honlapot, a tervek szerint hasonló rendezvények követik majd egy széles körű társadalmi vitában. A rendezvényen, amelyen többek között megjelent Martonyi János külügyminiszter és Gottfried Péter államtitkár, a magyar diplomácia vezetője megnyitóbeszédében kiemelte: az EU jövőjéről szóló vitába be kell vonni minden civil szervezetet, érdekképviseletet – nem mintha a politika tanácstalan lenne, de jellemző a megosztottság és az eltérő jövőképek.Mádl Ferenc két olyan pontot – mint mondta: kivételes alkalmat – ragadott ki az utóbbi időszakból, amikor a polgárok dönthettek sorsukról. „Az egyik ilyen pillanat volt, amikor egy évtizede arról is gondolkodtunk, hol a helyünk a világban, hogyan térhetünk vissza az európai-atlanti eszmei-kulturális-történelmi közösséghez, ahová – mindig is úgy éreztük – tartozunk. Az utóbbi hónapokban pedig újabb lendületet vett az európai integráció kérdéséről való közös gondolkodás” – tette hozzá Mádl.A köztársasági elnök felhívta a figyelmet az unió állam- és kormányfői által 2000 decemberében Nizzában kiadott, Nyilatkozat az unió jövőjéről című dokumentumra. A dokumentum megfogalmazói szerint – mivel az EU elsődlegesen polgárainak közössége – biztosítani kell valamennyiüknek a lehetőséget, hogy hozzászólhassanak a jövőjüket alakító folyamatokhoz – emelte ki Mádl, utalva a 2004. évi kormányközi konferenciára, amelyen Magyarország jelen lesz.Az unió előtt álló kihívásokat taglalva Mádl fontosnak tartotta, hogy „a belső piac továbbra is a jólét növekedését, a prosperitás lehetőségét nyújtsa a tagállamok vállalatai és munkavállalói számára”. Mivel a gazdasági fejlődés önmagában kevés a polgárok jólétéhez, szükségesek olyan európai szintű mechanizmusok, amelyek alkalmasak a regionális és szociális egyenlőtlenségek kezelésére – fűzte hozzá Mádl, utalva az Európai Jogok Chartájára, s kiemelve, hogy az európai elvek és értékek, a szolidaritás, a demokrácia, a jog uralma kötik össze az Európai Unió egymástól sok mindenben eltérő nemzeteit.– Magyarország nem tékozló fiúként tér meg, hanem olyan országként, amelyet kiragadtak a környezetéből – jelentette ki a beszédet követő vitában Szabad György, míg Boross Péter az uniós csatlakozással kapcsolatos szkepszis legyőzését tartotta fontosnak, Horn Gyula pedig a Balkán és Románia felé nyitást látta halaszthatatlan feladatnak.