Ismét nő az export

Továbbra is élénk a külkereskedelmi forgalom növekedése. A márciusi megtorpanás után áprilisban ismét 19 százalékkal nőtt az export és 21,4 százalékkal az import – áll a Gazdasági Minisztérium lapunkhoz eljuttatott közleményében, amely szerint a január–áprilisi időszak egészét magas, az exportban és az importban azonos növekedési ütem jellemezte. Az elmúlt négy hónapban regisztrált érték10 733 millió euró volt, 21,8 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos időszakában. A behozatal szintje 12,78 millió euró volt, növekedése 21,8 százalékos.A KSH első negyedévi, forint alapon számított árindexeivel számolva az export volumenindexe 15,9 százalék, az import volumenének növekedése pedig15,5 százalék. Az Eurostat előzetes adatai szerint az Európai Unió országaiban az első negyedév során az egymás közti forgalom nyolcszázalékos növekedést mutat. Az unión kívüli országokkal folytatott külkereskedelemben 14 százalékos exportnövekedés mellett az import bővülése 12 százalékot ért el.A külkereskedelmi mérleg hiánya az első négy hónapban 1,395 millió euró volt. A hiány abszolút összege az elmúlt év azonos időszakához képest 244,5 millió euró emelkedést mutat, relatív nagysága viszont – az exporthoz viszonyítva – 12,9 százalék, s 0,2 százalékpontos javulást jelent.Az ipari vámszabad területeken megmaradt a tavalyi évet jellemző növekedési ütem. A vámszabad területeken kívül a vámbelföldi forgalom is számottevően bővült, az export 18,1, az import 19 százalékkal haladta meg a tavalyi szintet. Pozitív tendencia, hogy a vámbelföldi exporton belül a gépek és gépi berendezések kivitele volt a legélénkebb (25,3 százalék), és a növekedés üteme közelítette a vámszabad területi gépexport dinamikáját.A belföldi fogyasztás és a beruházás élénkülése mellett az importnövekedés irányába hat az energiahordozók még mindig magas (23,8 százalék), az átlagot meghaladó növekedése. Az energiahordozók importnövekedésében az elmúlt hónapokban a gázár növekvő súlya a meghatározó.A külkereskedelmi forgalom szerkezetében némi változást jelent, hogy az átlagnál élénkebb export valósult meg a közép- és kelet-európai országok irányába, ezen belül a CEFTA-országokba. Az import is ez utóbbi relációban erősödött meg. A partnerországok közül tovább csökkent az USA-ba és Oroszországba irányuló magyar export. Az előbbi az elekronikai ipart érinti, az utóbbi az élelmiszergazdasági termékek kivitelét befolyásolja.