Jókai kiadatlan levelei

Ha valaki azt gondolná, hogy a legfrissebben megtalált Jókai-levelek és az író örökbe fogadott, majd kitagadott lányának, Fesztyné Jókai Rózának előkerült visszaemlékezései radikálisan átírják a „Jókai-emlékezetet”, bizony téved. Az Enciklopédia Kiadó jóvoltából és F. Almási Éva megbízható filológiai munkálkodása révén viszont eddig ismeretlen Jókai-dokumentumok jelentek meg ebben a kötetben.A híres szegedi irodalomtörténész, Dézsi Lajos hagyatékából nyolc Jókai-autográf került elő az íróhoz intézett, családi vonatkozású levelek, a családtagok egymás közötti küldeményei mellett – mindegyik főhőse természetesen az „Öreg Méltóságos Úr”, ahogy az írót egyik háziszolgája nevezte. Kronológiájában és tematikájában széles spektrumú a kötet anyaga: 1850-től 1909-ig, Mikszáth Grosz Bellához írt meghívójáig; Laborfalvi Róza apró-cseprő ügyeitől, vidéki szerepléseitől a Jókai család különböző örökösödési dolgaiig vagy egy baráti kölcsönig (a „borszomjról” épp leszokott Lisznyai Kálmán esdekel „Mórjától” előleget) sok minden belefér. Maga az élet. Előlépnek olyan közismert alakok, mint Leövey Klára – egy rágalmazási ügy intonálásával – vagy a családtaggá vált festő, Feszty Árpád. Olvashatunk aztán kevéssé felemelő ügyeket: a családot ért váltóhamisításról, természetesen az ismert nagy családi szakításról s a húszéves Grosz Bellával kötött öregkori házasság botrányáról. Szerepel egy 1886-os megható levél, amelyben Jókai bejelenti Rózának, hogy törvényesen adoptálni fogja, és szerepelnek drámai tónusú levelek is, mint az az 1901-es, amely a végső szakítást jelenti Fesztyékkel. Ebben olvasható a vád, hogy „őrültek házába akartatok záratni” és a végszó: „soha az élet körülményei között sem Te veled, sem családod bármely tagjával találkozni nem akarok”. És így is lett: az újranősült Jókai adoptált lányát kitagadta, és többé nem találkoztak.Fesztyné Jókai Róza a kötetben közölt naplóját frissen a szakítás után írta Firenzében – lélegzetelállító olvasmány. Persze elfogultan, szubjektívan ír, akár a Jókai család többi nőtagja, akik élesen elutasították az író öregkori házasságát. A naplóíró igazságot kér saját magának, a családjának, de Jókainak is – csakhogy sokféle igazság van. Hogy kinek mennyire volt „igaza” ebben a házassági botrányban meg abban, ami utána következett, nehéz eldönteni, és talán nem is kell. A magánélet titkait nehéz ugyan kifürkészni, de ezekről a mélységekről már Mikszáth is megjegyezte: „ízléstelenség volna szélesen tárgyalni”.(„... őrültek házába akartatok záratni”. Jókai Mór kiadatlan levelei és Feszty Árpádné Jókai Róza emlékirata. Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2001. Ára: 2900 forint)