Kárörvendők és kötözködők

Azért van abban valami mérhetetlen gusztustalanság, ahogyan a magyar sajtó egy része örül a státustörvényt célzó támadásoknak. Jó, finomítok: nem örül, kárörvend. S ezáltal fogadatlan prókátorává szegődik az Iliescu nevével fémjelzett román kormánypártnak, csak azért, hogy a „na ugye, mi előre megmondtuk” rigmust ismételgethesse minduntalan. Mindezt egy olyan törvény kapcsán, amely azon túl, hogy a sokat szenvedett határon túli magyarok sorsán próbál segíteni, még a szabadon választott magyar Országgyűlés több mint kilencvenszázalékos támogatását is élvezi. Azaz majdnem konszenzusos jogszabály, ami – valljuk be – igencsak ritka jelenkori politikai életünkben. Magyar napilapok tenyérdörzsölő publicisztikákban rémüldöznek a román diplomáciai offenzíván, s a hisztériakeltés mértékét jelzi, hogy még azok a kereskedelmi televíziók híradói is fontosnak tartottak az elmúlt napokban drámai hangvételű beszámolókat közölni a státustörvény okozta „viharról”, amelyek számára éveken keresztül jóval nagyobb hírértéknek számított egy perui vonatszerencsétlenség vagy indonéziai áradás, mint bármilyen, határon túli magyarokról szóló hír.De mi is történt kedden Strasbourgban? Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén a román delegáció – az RMDSZ képviselőjét kivéve – a magyar státustörvényt elítélő határozatot próbált napirendre vétetni, csekély sikerrel. Szokványos igyekezetek ezek egy olyan testületben, amelynek a derék Zsirinovszkij is tagja, s ahol büszkén feszítenek az egyébként diktatúragyanús féhérorosz rendszer képviselői is. Része ez a demokráciának, igazán veszélyessé csak akkor válhat a dolog, ha az effajta, hátsó szándékkal eltervelt manipulációk sikerrel járnak.Nos, a román javaslat nem volt sikeres. Szerencsére, tegyük hozzá, hisz lobbizni azért tudnak keleti szomszédaink. Semmi más nem történt tehát, mint hogy Bukarest igyekezett keresztbe tenni Magyaroszágnak a státustörvény kapcsán. Az a román kormány intézett dörgedelmes nyilatkozatokat irányunkba, amelyik bevinné országát az észak-atlanti katonai szövetségbe. Abba a NATO-ba, ahol minden egyes tagállamnak vétójoga van a bővítésnél, az új tagok felvételénél. Talán még nem túl késő az illetékes román tanácsadónak arról tájékoztatni Nastase urat, hogy e klubnak Magyarország is tagja, tehát vétójoggal rendelkezik a bukaresti jelentkezésnél. Az iróniát félretéve, igazából nem a magyar, hanem sokkal inkább a román publicistáknak lehetnének félnivalóik a Nastase-kabinet merész taktikázásainak elemzésekor.Kedden egyébként Brüsszelből is hír érkezett. A magyar sajtó nagyobbik felében nem volt túldimenzionálva, de azért napvilágot látott, hogy az EU bővítési főbiztosa szerint a státustörvény összhangban van az unió és hazánk társulási szerződésével. Tegnap Adrian Nastase román miniszterelnök elismerte, az Európai Unió nem tekinti prioritásnak a magyar státustörvény kérdését. Azt mondta, csak elegánsan kell bírálni, nehogy azt higgye valaki is, hogy kötözködni akarnak Budapesttel. Ők? Ugyan már!