Kiélezett vita az acélpiacon

Diplomáciai zavart okozott tegnap az ostravai Nová Hut Rt. budapesti leányvállalatának, a Nová Hut Hungária Acélkereskedelmi Rt.-nek az elnök-vezérigazgatója. Mikóczy Zoltán, egy nappal a prágai cseh–magyar kormányfői csúcs előtt, mindkét állam kormányfőjétől kérte, hogy szorgalmazzák a cseh acél importját korlátozó intézkedések felszámolását.Lapunk tudomása szerint az elnök-vezérigazgatónak tegnap már a cseh külügyminisztériumban kellett számot adnia rendhagyó lobbiakciójáról. Mikóczy Zoltán munkatársunknak azt mondta: el kívánja érni, hogy legfelsőbb szintű politikai állásfoglalás szülessen a cseh acélimportkorlátokról, mert a cseh kereskedelmi delegáció szakértői idén egyszer sem tárgyaltak a magyarokkal, noha Budapest már négy alkalommal javasolt egyeztetéseket. Ide tartozik, hogy tavaly, a varsói CEFTA-csúcstalálkozón Csehország, Szlovákia és Magyarország kormányfője megállapodott a három ország közötti kereskedelem teljes liberalizációjában. Ennek jegyében szorgalmazta Budapest a cseh–magyar kereskedelem legneuralgikusabb pontját jelentő acélpiaci viták rendezését, amit éppen a vitarendezésben érdekelt cseh fél késleltet. A cseh acél importját 1979 óta korlátozza Magyarország.Természetesen a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés nincs elragadtatva a hazai ipart veszélyeztető kezdeményezéstől. Tartanak a cseh acéltól, amelyet kitiltottak az Egyesült Államok piacáról, korlátozott az unió is, ezért az éves szinten hatmillió tonnát termelő cseh ipar más piacot keres termékeinek.– Védeni kellene a magyar piacot, hiszen kiszolgáltatottá válik az az ország, amelynek nincs acélipara – mondta lapunknak Zámbó József, az acélipari egyesülés kereskedelmi igazgatója. Ugyanakkor cáfolta a kormányfőkhöz címzett levél több állítását, többek között azt, hogy Magyarország csakis a cseh acéllal szemben alkalmazna védelmet. Ugyanilyen szabályozás él az ukrán acélra, s Romániával szemben csak azért nem intézkednek, mert a csehekkel ellentétben, a román szállítók betartották az önkontrollra tett ígéretüket, azaz nem szállítanak több acélt a magyar piacra, mint amennyiben korábban megállapodtak – mondta Zámbó József. – Ugyanez nem mondható el a csehekről, akik rendre megszegték a szállításokra vonatkozó ígéreteiket – közölte.Magyarország jelenleg 50-60 ezer tonnás kvóta beszállítását teszi lehetővé Csehország számára. A Magyar Nemzet megbízható forrásból úgy értesült, hogy Budapest a jelenleg behozatali korláttal sújtott tíz termék közül hat esetében megszünteti a mennyiségi határt, tehát a jövőben bővül a korlátlanul importálható vámmentes cseh acéltermékek köre, s mindössze négy: az ötvözetlen és a hidegen hengerelt rúdacélok, a szög- és idomacélok, valamint a hegesztett csövek egy része marad importengedélyhez kötött termék.A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) égisze alá tartozó országok esetében a dömpingeljárás sokkal célravezetőbb importkorlátozó eszköz, mint a kvóták meghatározása. Zámbó József szerint azonban az acélipari ágazatra ez esetben olyan bizonyítási teher kerülne, amelyet nem tudnának véghezvinni.