Kondor Katalin a Magyar Rádió élén

Nagy többséggel Kondor Katalint választotta a Magyar Rádió elnökévé az intézményt felügyelő kuratórium tegnap. A 25 tagú testületből 19-en támogatták a közszolgálati rádió jelenlegi adófőszerkesztőjének négy évre szóló elnöki kinevezését. A médiatörvény szerint legalább a kurátorok kétharmadának támogatása szükséges a sikeres választáshoz.A tegnapi voksolással egy közel egyéves interregnum, illetve három sikertelen elnöki pályázat után teljes jogkörű vezetője lett a Magyar Rádiónak. Szadai Károly, a kuratórium elnöke azt egyelőre nem tudta megmondani, hogy mikortól hatályos a frissen megválasztott elnök kinevezése. Emlékezetes, hogy a tavaly júliusban – Hajdu István korábbi elnök távozása után –, az első pályázat szavazásán nem gyűlt öszsze a szükséges számú támogató voks Kondor Katalin mellett, aki akkor is az elnökség jelöltje volt. A második pályázatot október végén eredménytelennek nyilvánították. A legutóbb kiírt pályázaton a kuratórium civil tagjai előzetes ígéretük ellenére nem választották rádióelnökké Marinovich Endrét. Hajdu távozása óta Szijártó István gazdasági igazgató irányítja a részvénytársaságot.Sasvári Szilárd, az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes elnöke a tegnapi döntésre reagálva kijelentette: örömmel veszi, hogy Kondor Katalin szakmai múltja ennek a kuratóriumnak elegendő garanciát nyújtott megválasztásához.Sasvári Szilárd szerint a voksolási arány azt mutatja: széles körű társadalmi támogatottság áll Kondor Katalin mögött. Reményét fejezte ki, hogy az újdonsült elnök intézkedései nyomán folytatódik a Magyar Rádió jó működése mind a gazdálkodás, mind pedig a műsorok terén.Lendvai Ildikó, az MSZP alelnöke közölte: az új elnöknek nagy felelőssége van abban, hogy a választások előtti kényes időszakban az eddigieknél kiegyensúlyozottabb politikai tájékoztatást biztosítson a Magyar Rádióban. A politikus egyebek mellett azt várja Kondor Katalintól, hogy lépjen fel a közszolgálatiság normáit többször és súlyosan megsértő, a médiahatóság által is elmarasztalt műsorok szerkesztési gyakorlatával szemben. Haraszti Miklós, az SZDSZ ügyvivője szerint Kondor Katalin eddigi vezetői munkássága nyomán „a közrádió a kormány PR-gépezetévé változott”.n– Kétszeri nekifutásra választották meg rádióelnöknek. Az ellenzéki pártok továbbra sem delegálták képviselőiket a kuratóriumba. Mennyiben tekinti magát legitim elnöknek ebben a helyzetben? – kérdeztük elnökké választása után Kondor Katalint.– A médiatestületekben kialakult helyzetért nem a magyar sajtó, különösen nem a közszolgálati rádió tehető felelőssé. A politikának ezen részével egyébként sem kívánok foglalkozni.– A rádió eddigi ügyvezetője nemrég létszámcsökkentést rendelt el. Lesznek-e még elbocsátások?– Nem hinném, hogy a gombhoz kell a kabátot varrni, tehát egészen addig, amíg egy ésszerű műsorstruktúra kialakítása, egy profiltisztítás meg nem történik, nem érdemes létszámról beszélni. Mindig azt mondtam, nem létezik, hogy egy intézménynek nem áll módjában minőségi cseréket végrehajtani. És van még egy gond: nagyon elöregedett a rádiós munkatársi gárda, ideje fiatalokat is felvennünk.– Talán a legtöbbet kritizált műsor a Vasárnapi Újság. Tervez-e személyi változást a leghallgatottabb heti program szerkesztőségének élén?– Szeretném, ha Lakatos Pál továbbra is ezen a poszton dolgozna, de csakis akkor, ha be tudja tartani a szabályokat. Egyébként pedig minden vezető pozícióról csak az új adófőszerkesztővel együtt dönthetek.– És kit szemelt ki erre a posztra, illetve alelnökeinek?– Babonából sem egyezkedtem senkivel előre.– Sokan azért bírálják, mert nincsenek tartalmi elképzelései a rádió jövőjéről. Tervei szerint hogyan néz ki egy év múlva a Magyar Rádió?– Az egész pályázatom a tartalomról szól. Legfontosabb feladatom a három adó saját arculatának kialakítása. A Petőfi adón kiemelt szerepük lesz a sportműsoroknak és az igényes szórakoztató programoknak. A rádiókabaré például szerintem inkább a Petőfi programjába illik. A Kossuth adón a tervek szerint 24 órás műsorfolyamot adnánk. Emellett el kell készíteni egy egyéves tervet, amelynek betartása meghatározza a részvénytársaság jövőjét. Azt is felül kell vizsgálni, megéri-e a jelenlegi költségekkel fenntartani a külföldi adások főszerkesztőségét, illetve azt, hogy szükséges-e egyáltalán az internet korában külföldre magyar nyelven műsort sugározni.