Könyvesház

Kertünk Istennel határosGozsdu Elek és Weisz Anna levelezése (Kákonyi Péter)A modern magyar prózairodalom egyik legjelentősebb, ám kevéssé ismert kezdeményezője, Gozsdu Elek ötvenhét éves, amikor megismerkedik a szinte bakfiskorú Weisz Annával, és hosszas levelezésbe bonyolódik vele. Ezek a mostani Kortárs-kötetig jórészt publikálatlan levelek 1906 és 1915 között születtek, a forrongás, az újjászületés és az érlelődő világtragédia izgalmas korában. A levelek sokáig lappangtak, majd Diószegi András vette kézhez őket 1959-es erdélyi tanulmányútja során. Kisebb közlések és méltatások után most a vélhetően teljes levelezést tekintheti át az olvasó. Joggal írja e hatalmas kötetté terebélyesülő munkáról előszavában Alexa Károly: „Ha nemcsak mi, kései olvasók, hanem a kor is, amelyben élnünk adatik, e levelek fölé hajol, ha üzenetet keres bennük, megtalálja azt az Atlantiszt, ahol volt jelentése és érvényessége a szépségnek, a kultúra méltóságának, a másik ember ellen elkövetett véteknek és bűnbánatnak...”A jórészt Temesvárról keltezett levelek (Gozsdu is, Weisz Anna is itt élt a jelzett időszakban) hatalmas szecessziós regénnyé állnak össze. Cselekményt ne keressünk, ám a gondolatok, vágyak, álmok és félálmok olyan gazdagon át- meg átszövik e művet, két ember spirituális kapcsolatát, hogy a művészet szinte egész története kiolvasható belőle. Ovidiustól Nietzschéig és Szana Tamásig, Brahmától Dantén át Herman Ottóig, Mednyánszky Lászlóig és Paul Gauguinig mesterek és művek százait sorolják átszellemült eszmefuttatásaik között „a levelező felek”, s szemléletükben – mely a szecesszió színvilágával határos – összemosódik mitológia és valóság, ábránd meg álom.És – mindennek ellenére – nem igazán az „utókornak szánt levelek” ezek. Igaz, ami igaz, Gozsdu Elek nem tagadhatja le írói vénáját, amikor egy-egy hangulatképet vagy bölcseleti futamot papírra vet, ám nyilvánvaló, hogy inkább a kifejezés pillanatnyi kényszere vezeti a tollát, semmint a jövendő olvasók előtti magamórikálás, ahogy az jó néhány „irodalmi levelezés” esetében tetten érhető. „Maga vérbeli költő. Maga »valaki«, aki előtt meg kell állani, aki a 20. század nagyon érzékeny és amellett mélyen járó érzéseit a lelke gyúpontjában vibrálni érzi...” – jellemzi Gozsdu levelezőpartnerét, a titokzatos asszonyt, akinek ezt a levélfolyamot köszönhetjük.(Kertünk Istennel határos. Gozsdu Elek és Weisz Anna levelezése. Kortárs Kiadó, Budapest, 2001. Ára: 3980 forint)