Megmenthető a nagypénteki megállapodás?

Tony Blair brit és Bertie Ahern ír miniszterelnök tegnap villámértekezletet tartott Belfastban. Megbeszélést folytattak a fő ulsteri politikai csoportok vezetőivel is, akik között természetesen jelen volt az 1998-as nagypénteki megállapodás értelmében létrejött ulsteri kormányzat vezető alakja, David Trimble főminiszter is. A találkozót szándékosan nem verték nagydobra, nem annyira biztonsági okokból, hanem inkább azért, hogy senki nem fűzzön hozzá túlzott reményeket, és főleg hogy megelőzzék a média ilyenkor szokásos spekulációit.A találkozó célja természetesen a nagypénteki megállapodás megmentése. Mind a két kormányfő joggal hiszi, hogy az új alkotmányos szerkezet középtávon alkalmas a tartomány békéjének biztosítására, még akkor is, ha hosszú távon öszszeegyeztethetetlenek is a legszélsőségesebb álláspontok. Természetes, hogy Ulster nem lehet az Egyesült Királyság és az Ír Köztársaság szerves része, és az unionisták és a köztársaságiak között végső soron nincs lehetőség kompromisszumra. Ez a „végső sor” azonban messze van, és nem mindegy, hogy addig békében élnek-e Ulster lakói vagy nem.Rövid úton a legnagyobb fenyegetést a minden júliusban és augusztusban megismétlődő véres összetűzések jelentik, amelyeket az unionista ultrák provokálnak ki tüntető felvonulásaikkal. Ehhez a „szezonális” veszélyhez adódik David Trimble főminiszternek, az UUP (Ulsteri Unionista Párt) vezetőjének a fenyegetése, hogy vasárnap, július elsején lemond a tartományi adminisztráció éléről, ha az IRA addig nem adja meggyőző jelét leszerelési szándékának. Ez a fenyegetés volt az ára annak, hogy az UUP közgyűlése múlt szombaton közfelkiáltással újraválassza vezetőjének. Trimble lemondása, kivált most, a felvonulások előtti máris forrongó helyzetben, súlyos csapás lenne az egész nagypénteki megállapodásra.Az ír politika összefüggésében valószínűleg az is elengedő lenne Trimble fenyegetésének elhárításához, ha az IRA – szokása szerint – az utolsó pillanatban és homályos, kétértelmű fogalmazásban újból megígérné, hogy hozzálát fegyverzetének használaton kívül helyezéséhez. Ez ugyan egyáltalán nem egyenlő a fegyverek beszolgáltatásával, de nagyobb súlyt adna Blair és Ahern kérésének, hogy Trimble maradjon a helyén.Ez megmentené a nagypénteki megállapodást, és rákényszerítené a főminisztert, hogy mérsékletre intse unionista követőit.