Nem fenyeget a vérzéses láz

A Koszovóban az elmúlt napokban négy halálos áldozatot követelő, kullancsok által terjesztett vérzéses láz felbukkanására Magyarországon nem kell számítani. A kór ellen ráadásul antibiotikum is van.A betegséget – amely Szerbiában 1986 óta rendszeresen felbukkan – 1994-ben a Krím-félszigeten mutatták ki, majd később azonosították azzal a betegséggel, amelyet még 1956-ban a Kongói Demokratikus Köztársaságban észleltek.– A krími–kongói vérzéses láznak nevezett ritka betegség kórokozója, az úgynevezett Nairo vírus rendszertanilag a Hantan vírus távoli rokona, leginkább csak állatokon figyelhető meg – tájékoztatta lapunkat dr. Lakos András, a kullancs által terjesztett betegségek magyarországi szakértője. Mint elmondta, a szakemberek régóta tudják, hogy a Balkán térségében két vérzéses megbetegedés is előfordul. Az elterjedtebb a veseszindrómás tünetekkel járó, Hantan vírus okozta megbetegedés, míg a másik kór a klinikai tüneteiben az Ebolához hasonlító krími–kongói vérzéses láz. A Nairo-vírus okozta fertőzés korai stádiumát az összes vérzéses megbetegedésekre jellemző tünetcsoport határozza meg, így a vírus kezdetben heves lázat, fejfájást, hidegrázást, kötőhártya-gyulladást és hányást okoz. A kullancs csípésétől számított öt nap lappangási idő után a tünetek sora tovább bővül: a kapillárisokban apró vérömlenyek keletkeznek, amelyek lezárják a vérkeringést, így a bőrön véraláfutáshoz hasonló bevérzések jelennek meg. A lázas szakasz nyolc napig is eltarthat, a veseszindrómás láznál pedig további szervi megbetegedések alakulhatnak ki. A vírus visszafordíthatatlan elváltozásokat, vérzéseket okoz többek között a gyomorban és a vesében, ami néhány napon belül a beteg halálát is okozhatja.– A halálozási arány – ami a jugoszláv tartományban eddig alacsony volt – egyes szakirodalmak szerint a megbetegedettek körében elérheti az 50 százalékot is, ám ez a szám túlzó, reálisan 20-30 százalékkal számolhatunk – tette hozzáLakos.A betegséget kullancs terjeszti, és a szakértő tudomása szerint emberről emberre nem terjed. Hordozói vad- és háziállatok (nyúl, kecske, marha, birka) lehetnek, ám ezek a kullancs közreműködése nélkül nem képesek megfertőzni az embert. Megbetegedés csak ott fordulhat elő, ahol fertőzött kullancsok vannak.– Ezzel együtt nincs olyan kórokozó, amelyet ne tudnának behurcolni madarak, ám annak kockázata, hogy valaki hazánkban ilyen módon legyen fertőzött, szinte a nullával egyenlő – tette hozzá.