Nem kifogásolhat az unió

Az anyaország és az utódállamokban élő magyarok közötti viszonyt mindenképpen szabályozni kell, így a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény több szempontból is előrelépésnek tekinthető – nyilatkozta lapunknak Schöpflin György, a londoni Imperial College professzora. A tudós szerint az Európai Unió tagállamai igazából nem kritizálhatják a státustörvényt politikai kifogásokkal, hiszen Nyugat-Európában számos precedens létezik hasonló kedvezményekre.Magyarország európai uniós csatlakozásakor nem jelenthet hátrányt, hogy elfogadott egy törvényt a szomszédos országokban élő magyarokra vonatkozóan, az Európai Unió országaiban ugyanis már létezik különféle, a státustörvényhez hasonló gyakorlat – fejtette ki a professzor. Schöpflin György elmondta: a második világháborút követően Franciaország és Nagy-Britannia – Németország esete speciális – elfogadta, hogy törvénnyel kell szabályozni azoknak a hovatartozását, akik egy adott nemzethez tartoznak, de külföldön élnek. Az imént említett két ország esetében főleg a gyarmatvilágban született, illetve ott élő angolokra és franciákra vonatkozott ez a rendezés. Nagy-Britannia és Franciaország azonban ódzkodott az etnikai definícióktól, és valamennyire semleges megoldásokat próbált megcélozni, s a mai napig is nagyon erős annak a mítosza, hogy ezek az államok nem alapozzák az állampolgárságot az etnicitásra. Ebből kifolyólag félmegoldások születtek, a gyakorlat azonban főleg az angolok esetében azóta sokat változott – szögezte le a tudós. A franciák a svájci, illetve a belga francia ajkúakat nem tartják franciáknak, ők nemzetiségi alapon nem is kérelmezhetik a francia állampolgárságot, ha mégis ehhez folyamodnak, akkor hasonló eljárás vonatkozik rájuk, mint bármely más bevándorlóra. A sokat vitatott Németország szintén így tesz az osztrákokkal, akik ugyanazoknak a szabályoknak kell alávessék magukat, mint például a skandinávok. A német gyakorlat azonban egy fontos dimenzióban mégis eltér, az úgynevezett volksdeutschok, vagyis a Keleten élő népi németek etnikai alapon is kérhetik az állampolgárságot. Schöpflin György példaként említette még a Portugália és Brazília, a Spanyolország és Dél-Amerika közötti laza szabályozást, valamint Olaszország esetét, amely a Horvátországban vagy Szlovéniában élő olaszoknak feltételek nélkül megengedi, hogy áttelepüljenek. Írország pedig minden további nélkül megadja az ír állampolgárságot azoknak a külföldön – akár az Amerikai Egyesült Államokban – élőknek, akiknek a felmenői nagyszülőkig visszavezetve Írországban születtek.A professzor szerint éppen az említett precedensekből kiindulva az unió tagállamai a státustörvényre vonatkozóan nem állhatnak elő politikai kifogásokkal. Schöfplin György azért hozzátette: sok függ attól, hogy a magyar állam a Brüszszellel folytatott tárgyalásai során miben állapodott meg az Európai Unióval.Lapunknak arra a kérdésére: miként tudja az EU elérni, hogy az európai államok tartsák tiszteletben a kisebbségek jogait, a professzor leszögezte: az unió mellett az Európa Tanács és az EBESZ kisebbségi főbiztosa is küzd a kisebbségek jogaiért, bár az EU esetében főleg a színfalak mögött folynak a tárgyalások, ott fogalmazódnak meg az országokkal szembeni konkrét kifogások, és a kompromisszumok is ott köttetnek. A probléma azonban alapvetően az, hogy amennyiben egy ország nem akarja elfogadni a szabályokat, akkor nagyon nehéz ezeket betartatni vele. Ha egy állam már tagja az uniónak, akkor azért könnyebb, mert fellebbezni lehet ellene az Európai Igazságügyi Bírósághoz, a luxemburgi törvényszékhez – hangoztatta Schöpflin György.Romániára visszaértve – fogalmazott a professzor – az Európai Parlament éppen a napokban hozta a nyilvánosságra, hogy az árvaházakban uralkodó katasztrofális helyzet miatt akár meg is szakíthatják Bukaresttel a csatlakozási tárgyalásokat. Kivételes esetnek számít ugyan, hogy a sajtóban is megjelentek ezek a kifogások, de ha már a nyilvánosság elé került ez az ügy, akkor az uniónak ebben a szituációban mindenképpen cselekednie kell.A professzor véleménye alapján a románoknak igazuk va, amikor a készülő státustörvény kapcsán a magyar kisebbséggel szemben alkalmazott pozitív diszkriminációt emlegetnek, de Budapestről nézve is elfogadható a jogszabály és Európában sem ütközik különösebb korlátokba. „Amikor Bukarest arra hivatkozik, hogy a státustörvény nem felel meg az európai normáknak, akkor nincs igaza” – hangoztatta Schöpflin György, aki szerint a jogszabály meg fogja erősíteni a határon túl elő magyarokat, azok szervezeteit.