Nevet változtat a Hungária Biztosító

A múlt esztendőben a biztosítótársaság jelentős eredményeket ért el. Megalakulásának 15. évfordulóján a társaság neve a tulajdonos, az Allianz nevével egészül ki. Patai Mihály, a Hungária Biztosító elnök-vezérigazgatója lapunknak adott interjújában beszélt a banki tevékenység és a biztosítás összeolvadásáról, a globalizációról, a biztosítási piac bővülésének esélyeiről, valamint arról, hogy miért csúsztak le a Mébit megvásárlásról, és miért kellett megszüntetni az egészségbiztosítás-csomag értékesítését. Véleménye szerint a miniszterelnöknek a nyugdíjreform kapcsán kifejtett pozitív gondolatait sokan félreértették.Július elsejével a Hungária Biztosító neve Allianz Hungária Biztosítóra egészül ki. Mi indokolta a névváltoztatást?– Ügyfeleink mind nagyobb része igényelte, társaságunk fejlődése pedig lehetővé tette, hogy ezt a 110 éves márkanevet – amely szövetséget jelent – alapításunk 15. évfordulójától viselhessük. Általános üzenete a fogyasztók számára, hogy Magyarország egyre erősebben beépül Európa és a világgazdaság vérkeringésébe az országunk fejlődésében érdekelt, s e fejlődést hordozó sikeres társaságok révén. Konkrét üzenete: a névvel kifejezést adunk hoszszú távú, megkérdőjelezhetetlen fizetőképességünknek, és vállaljuk: mindent megteszünk azért, hogy már mostantól európai színvonalon szolgáljuk ki ügyfeleinket. A magyar biztosítottak ugyanolyan szolgáltatásokban részesülnek majd, mint a portugál, a német vagy a holland ügyfelek. Természetesen a legjobb módszerek átvétele is csak akkor lehet sikeres, ha a hazai fogyasztó körülményeinek, lehetőségeinek ismeretén, igényeinek tiszteletén alapul.– Szó volt már korábban is a név felvételéről, ám ez eddig meghiúsult. Miért?– Az Allianz a Hungária Biztosítóban 11 éve szerzett tulajdont, 1996 óta pedig 100 százalékban tulajdonosa. Ekkor még a cég tőke- és tartalékmegfelelési mutatói nem feleltek meg a világszínvonalnak, a legmagasabb szakmai elvárásoknak. A rendszerváltás utáni években a tulajdonos több tíz milliárd forinttal konszolidálta a veszteséges egykori állami vállalatot. Az Allianz korábban nem adta volna nevét egy nem eléggé ügyfélorientált, s ekként kedvezőtlen pénzügyi mutatókkal is rendelkező vállalkozáshoz, azonban ma már, szolgáltatásaink fejlődése és a pozitív mérleg láttán nyugodt szívvel vállal bennünket. Tevékenységünk, piaci eredményünk a hazai legszélesebb körű ügyfélkapcsolatok bázisán kiszámíthatóvá, tervezhetővé vált, s biztos vagyok benne, hogy a múlt esztendőkhöz hasonlóan az idén is hozzuk tervünket. Mint ahogy abban is, hogy hazánk makrogazdasága is sikerre van ítélve.– Tavaly milyen eredményeket ért el a részvénytársaság?– Több mint 18 százalékos növekedési ütemmel 103,1 milliárd forint díjbevételt értünk el, ami 6,2 százalékkal haladta meg a tervünket. A nem életbiztosításokból 89,7 milliárd, az életbiztosításokból pedig 13,4 milliárd forintos bevétel származott. Cégünk 5,3 milliárd forint adózás előtti és és 4,2 milliárd forint adózás utáni eredményt realizált. Ebből a részvényeseknek 2,1 milliárd forint osztalékot fizettünk, így mérleg szerinti eredményünk 2,1 milliárd forint lett. A nyereségadón túli egyéb költségvetési befizetéseink meghaladták a nyolcmilliárd forintot. Intézményi befektetőként 124,2 milliárd forintos befektetési állományt és 37,6 milliárdos nyugdíjpénztári vagyont kezelünk. Vagyoni helyzetünk stabil, a cég saját tôkéje 8,9 százalékkal növekedve 25,3 milliárd forintra gyarapodott. Biztosítástechnikai tartalékunk 97,6 milliárd forint. Eredményeink mellett fontosnak tartjuk, hogy ma az országban már 6000 munkatársat foglalkoztatunk.– Összességében a hazai biztosítási ágazatban piacvezető szerepet töltenek be. Az életbiztosítások terén azonban nem ilyen kedvező a pozíciójuk. Ön szerint miért?– Fő problémánk, hogy csak a 90-es évek második felében kezdtünk rástartolni a piac e szegmensére. Társaságunk korábban nem ezzel, hanem a biztosító konszolidálásával volt elfoglalva. Azt azonban látni kell, hogy az elmúlt öt évben sikereket értünk el az életbiztosítási területen is, és ma már nyolcszázalékos piaci részesedéssel bírunk. Mindezek mellett az egyik legnagyobb nyugdíjpénztárral rendelkezünk, tagjaink száma meghaladja a 400 ezer főt. A nyugdíjpénztár sikere hosszú távú építkezés alapja lehet, 10–20 év múlva fog összeérni életbiztosítási stratégiánkkal, ugyanis sokan lesznek, akik nyugdíjba vonulásukkor életbiztosításra vagy -járulékra váltják át megtakarításukat. Az is tény, hogy az életbiztosítások terén nagyobb az ambíciónk, mint amit eddig elértünk. Ebben a kérdésben most rendezzük sorainkat, s a névkiegészítéssel párhuzamosan új stratégiát nyitunk ezen a területen is. Ebben az Allianz márkanév iránti fogyasztói bizalom is jelentősen támogat minket.– Meddig bővülhet a hazai biztosítási piac?– A magyar piac előtt korlátlanok a lehetőségek. Egyrészt a magyar gazdaság két-három éve soha nem látott növekedési pályára lépett. Erről akkor sem tudnák letaszítani, ha akarnák, mert ez a növekedés már a világgazdaságba ágyazottan történik meg. A vezető gazdasági hatalmak akarják ezt a növekedést, Magyarország sikerét. A másik ok, ami a biztosítók számára hozni fogja a növekedést, a magyar társadalom alulbiztosítottsága. Hazánkban az egy főre jutó biztosítási összeg tavaly 120 dollár volt, míg az Európai Unióban 4-5000 dollár, és az Egyesült Államokban, ahol harmincmillió munkanélküli van, az átlag eléri az 5000 dollárt. Az alulbiztosítottság olyan növekedési potenciál, amely országunk sikeres fejlődésével együtt, ha törik, ha szakad, rövidesen magával húzza az üzletet. Az Allianz többek között azért is adta márkanevét a vállalkozáshoz, mert hosszú távon bízik a magyar gazdaságban. Hozzáteszem, az egyes vállalatok sikerét nagymértékben az irányítás technológiája határozza meg. Ma azok a cégek sikeresek, amelyek a multik tapasztalatait, technológiáit átvették, s ahhoz magyar megoldásokat párosítottak. Példaként az OTP-t említeném, amelynek elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor nemzetközi szintű módszerekkel irányítja a pénzintézetet. Meg lehet nézni, hol tartanak. Persze negatív példákat is felhozhatnék.– A globalizáció jár-e majd hátrányokkal a magyar szakemberek számára? Lesz-e perspektívájuk a magyar fiataloknak?– A globalizáció egy gyorsan fejlődő országban nem jelenthet számukra hátrányt, éppen ellenkezőleg. Például az elmúlt hónapokban cégünk soraiból került ki az a két szakember, akik az Allianz horvátországi vezérigazgató-helyettesi és indiai vezérigazgatói állását töltik be. Ennek ma óriási a jelentősége, hiszen ők nem New Yorkban vagy Londonban végezték tanulmányaikat, és munkatapasztalataikat is nálunk szerezték. Minél több OTP és Allianz Hungária Biztosító lesz az országban, annál inkább lesz igaz, hogy Magyarország fiataljai előtt is megnyílnak a lehetőségek.– Ön szerint a hazánkban működő biztosítótársaságok száma a közeljövőben csökkenni fog?– Véleményem szerint a biztosítók számában érdemi változás nem lesz. A világcégek akkor is fenntartják jelenlétüket, ha alacsony piaci részesedéssel bírnak majd. A jelenlegi négy-öt meghatározó vállalat piaci pozíciója továbbra is megmarad, míg a 15-16 kisebb cég közül jó néhány csak képviseletet fog fenntartani. A szereplők jelenlegi száma elfogadható, és fúziókra csak abban az esetben látok lehetőséget, ha az bekövetkezik az anyacégek esetében is. A megszerzett pozíciókat senki nem adja át egykönnyen, hiszen jelentős munka és pénz kellett az eredményekhez. Az Allianz, de mások is, komoly tízmilliárdokat fektettek be az elmúlt évtizedben. Ha párhuzamot vonunk a bankok és a biztosítók privatizációja között, jól látható a különbség. A bankszektorba a privatizációt megelőzően konszolidációként rengeteg költségvetési, adófizetői pénzt helyeztek be, míg a biztosítási piacon ezt az új tulajdonosok tették meg. Mondhatni, a biztosítók saját magukat konszolidálták.– Nyugat-Európában gyakori, hogy a biztosítók bankokkal szövetkeznek. Elképzelhető, hogy az Allianz bankot vásároljon Magyar országon?– Anyacégünk nemrég vette meg Németország és Európa egyik legnagyobb bankját, a Dresdner Bankot. Ezzel egy fedél alá hozta a biztosítást, a banki tevékenységet és a vagyonkezelést. Ennek alapján biztos vagyok abban, hogy Magyarországon is megjelenik majd az Allianz a bankszektorban. Az időpontról azonban nincs információm, hiszen a Dresdner Banknak jelenleg nincs kiépített pozíciója hazánkban. Véleményem szerint ez az elkövetkezendő három–öt évben valósul meg.– Ma már elengedhetetlenek az informatikai fejlesztések. Mikor válik valósággá, hogy az ügyfél biztosítási adatairól egy gombnyomással szerezzenek adatot?– Vállalatunk 2002–2004 között jelentős számítástechnikai fejlesztést fog végrehajtani. Az új irányvonalat mutatja, hogy igazgatósági tag lett Zsedényi Zsolt, aki többek között az IT és az e-business felelőse. Az új számítástechnikai rendszerünk ügyfélorientált lesz, s ennek révén a társaságunknál többféle biztosítással rendelkezőknek majd csomagkedvezményt is tudunk nyújtani.– Arra mikor lesz lehetőség, hogy az ingóságok és ingatlanok pluszvédelmét a biztosítók figyelembe vegyék?– Ez otthonbiztosításaink esetében már ma is tény, hiszen a vállalt értékhatár függ a védelem szintjétől. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításban is rendkívül differenciáltak vagyunk. Figyelembe veszünk olyan, a biztosítás díját meghatározó tényezőt, mint a lakhelyet, az életkort, az autózási szokásokat és az esetleges biztosítási eseményeket, illetve azt, ha nem okozott káreseményt valaki a járművével. A cascónál kicsit darabosabbak vagyunk az Európa kriminalisztikailag békésebb felén szolgáltató biztosítóknál. Nálunk minden védelem ellenére nő a lopásokra kifizetett összeg.– Januártól felfüggesztették az egészségbiztosítási csomag értékesítését. Miért?– Válaszom racionális: három éve kezdtük meg az egészségbiztosítási termék értékesítését, csaknem 30 ezer ügyfelünk volt, ám nagy veszteségeket szenvedtünk el. Rá kellett jönnünk, hogy amíg nem lesz olyan egészségügyi reform, amely a privát megoldásokat helyezi előtérbe, addig nem érdemes ezzel foglalkozni. Így hát felfüggesztettük szerzési tevékenységünket, de a korábban szerződött ügyfélkört természetesen változatlan feltételekkel szolgáljuk ki.– Vannak, akik a miniszterelnököt a nyugdíjreform kapcsán támadják, véleményét nyugdíjellenesnek állítják be. Mi erről az ön véleménye?– Sokan negatívan értelmezték Orbán Viktor szavait, és mondandóját úgy állították be, mintha az valóban nyugdíjellenes lenne. Számomra világos, hogy el akarja választani a szociálpolitikát és a nyugdíjkérdést. Véleményem szerint teljesen pozitív gondolat és törekvés az, hogy mindenkinek saját számlája legyen, és az emberek tudják, mennyit gyűjtöttek és mennyi pénzt fognak kapni. A privatizált nyugdíjpénztári rendszer erről szól. A miniszterelnök egy átlátható és az egyéni számlát a központba állító nyugdíjreform folytatásában gondolkodik. A privát nyugdíjalapokról nem beszélt ne-gatívan, sőt a magánnyugdíjalapok logikáját akarja elterjeszteni az állami alapban. Ez viszont nemhogy nyugdíjreform-ellenes lenne, hanem inkább reformer.– Az ABN Amro Bank leányvállalatát, a Mébitet önök is meg akarták venni. Erről azonban lecsúsztak. Miért?– Az ügy előzménye, hogy a belga KBC Bank és a holland ABN Amro Bank tavaly novemberben megállapodott: egyesítik magyarországi pénzintézeteiket, a K&H-t és az ABN Amrót, valamint leányvállalataikat. Ez alól kivétel volt a Mébit. Természetesen az Allianz is tett ajánlatot a Mébitre, de sokkal kevesebbet kínáltunk, mint a CGNU 102 millió eurós ajánlata. Egy olyan vállalatnak, amely nem volt jelen a magyar piacon, meg kellett fizetnie a belépés tarifáját. Sem mi, sem más, már pozíciókkal rendelkező vetélytársunk nem akart ekkora összeget fizetni a cégért. Az új belépő úgy gondolta, neki megér ennyit.– Önök elsők között kötöttek szerződést a Földhitel és Jelzálogbankkal a jelzálog-hitelezésben való együttműködésre. Sikeres ez az üzletág?– Igen. Amennyire sikeres a Földhitel és Jelzálogbank, annyira vagyunk sikeresek mi is. Hálózatunkban értékesítjük a bank termékeit. A pénzintézetnek máshol, nem biztosító által eladott termékeire is mi kötjük meg a hitelfedezeti biztosításokat. Ez egy jól működő kapcsolatrendszer, amely biztos alapokon nyugszik, hiszen a lakásépítések és a lakásprogram sikertörténet lesz. Egyébként akkor is foglalkoznánk ezzel a területtel, ha az jelenleg nem lenne kecsegtető. Pontosan azért, mert előbb-utóbb változni fog az a helyzet, hogy a fiatalok lakáshoz jutása a szülőknek okoz fejfájást. Az Amerikai Egyesült Államokban az egyetemről kikerülő fiatalok az ingatlan öt százalékának befizetése után, emberöltőnyi futamidejű hitellel jutnak lakóingatlanhoz. A magyarországi helyzet ezen a téren az elmúlt évtizedben elég furcsa volt. Néhány év múlva azonban hazánkban is megoldódik a lakásprobléma. A változásokat nem a kereslet, hanem a kínálati verseny fogja kikényszeríteni.– A több lábon állás egyik bázisa a részvényportfólió. Mi a garancia arra, hogy a tőzsde mélyrepülése idején ebbe nem buknak bele?– Az Allianz-csoport minden tagja 70 ország befektetési tapasztalataira építhet, ezért aztán elég fafejű, óvatos befektetők vagyunk. Az elmúlt évek alatt a tőke tíz százalékát engedtük részvénybe fektetni. Ebből következik, hogy a tőzsde mélyrepülése kapcsán nem küzdünk olyan problémákkal, mint azok, akik ennél nagyobb mértékben választották ezt az utat. Tőkénk jelentős részét jól kamatozó állampapírokba helyeztük el. Mi a stabil, nem pedig a mesés hozamot tekintjük filozófiánk középpontjának, így tavaly szinte egyedül mi hoztunk két számjegyű hozamot. De vissza lehet nézni az elmúlt évekre is: mindig stabilan az infláció fölött voltunk. A hosszú távú befektetések, az élet- és nyugdíjbiztosítások kapcsán pedig legfontosabb a stabilitás, a kiszámíthatóság.– Igaz az, hogy a dolgozók diszkont áron vásárolhatnak majd részvényt? Ez jó „buli” a menedzsmentnek is.– Valóban igaz, de az igazgatóság tagjai ebben a lehetőségben nem részesülhetnek, azt ugyanis nem tartanám etikusnak.