„Óriási lehetőséget adott kezünkbe a kormány”

Tegnap került a kormány elé az az előterjesztés, amelynek alapján a Postabank és Takarékpénztár Rt. állami tulajdonú részvénypakettje teljes egészében a Magyar Posta Rt. tulajdonába kerülhet. A leendő tulajdonos nagy várakozással tekint az együttműködés elé, hiszen a legnagyobb fiókhálózattal rendelkező pénzintézet kezdheti meg működését Magyarországon. A posta stratégiájáról, a Postabank jövőben betöltött szerepéről Kalmár István, a Magyar Posta Rt. elnök-vezérigazgatója nyilatkozott lapunknak.Noha a Postabank sorsáról már hónapokkal ezelőtt döntöttek elvben, meglehetősen döcögősen születtek meg a szükséges előterjesztések.– Kétségtelenül így van, bár hozzá kell tennem, hogy a posta már áprilisban elkészítette a sajátját. A koncepció kialakítása után szerintem jobban fel kellett volna gyorsítani az eseményeket, és ezt az időt már ki lehetett volna használni arra, hogy a jelenleginél valamivel jobban menedzseljük a bankot.– Úgy tűnik, mintha a Postabank kérdésében azért nem lennének határozottak a döntéshozók, mert érzékenyen érinti az államot a bankra költött több mint százmilliárd forint...– Ha egy bankelnök – mint Princz Gábor – a betétesek pénzét sajátjának tekinti, akkor nyilvánvalóan nem lehet más vége a dolognak, mint a konszolidáció, hacsak nem akarjuk kivezetni a bankot a piacról.– Akkor sem lesz könnyű megmagyarázni, hogy a posta és a Postabank gyümölcsöző együttműködéséhez az eddigiek után újabb milliárdok szükségesek.– A postából – amely százmilliárdos cég – tavaly harmincmilliárd forintot vontak ki, de nem omlott össze, holott egyetlen fillér állami támogatást sem kaptunk. Nem vagyunk könnyű helyzetben, de a posta működik, bár a fejlesztéseket hitelből kell végrehajtani. A társaságnak van jövőképe, stratégiája, amelynek öt-hat eleme van, és ebből csak az egyik a Postabank.– A posta–Postabank frigy a sajtóban eléggé vegyes fogadtatásban részesült. Hogyan fogadták ezt a postán belül?– Az, hogy engem a postástársadalom így befogadott, annak is az eredménye, hogy a Postabank a jövőképünkhöz tartozik. Több évtizedes kívánságunk, hogy visszakapjuk azt, amit 1949-ben Dobi István elvett tőlünk, ennek az óriási lehetőségnek a biztosítása a jelenlegi magyar kormányhoz fűződik. Kívülállóként biztosan nem lehet ezt az örömöt megérteni, de mi a postán belül érezzük ennek a jelentőségét.A többi stratégiai elem, amelyet felvonultattunk, kevéssé ismert a postai dolgozók számára, ezért nem tudják úgy értékelni. A Postabank ügyének jelentőségét viszont megértik, hiszen csak az OTP-ével hasonlítható össze az a banki forgalom, amit a Magyar Posta más bankok számára lebonyolít: eléri az ezermilliárd forintot, a 4700 milliárd forintos pénzforgalom pedig nagyságrendileg a költségvetéssel vetekszik.– Mi az oka annak, hogy a Postabank menedzsmentjéből az elmúlt időben igen sokan látványosan távoztak?– Ez egy teljesen indokolatlan és értelmetlen hisztéria volt. Egy kereskedelmi bank felső vezetéséhez általában negyven szakember tartozik. Amikor mi három hónappal ezelőtt „betettük a lábunkat” a Postabankhoz, és kineveztük a vezérigazgatót, öt vagy hat személynek szűnt meg a munkaviszonya. Közülük is négyen tartoztak a felső vezetéshez. A távozók munkaviszonyának megszüntetése közös megegyezéssel történt, volt olyan vezető, aki saját maga kezdeményezte ezt.– Véleménye szerint hogyan tudnak majd együttműködni a postások és a postabankosok?– Remélem, hogy előbb-utóbb normalizálódik a posta és a Postabank kapcsolata. Itt nemcsak a felső vezetői szintre gondolok, hanem a postásokra is, akik banki tevékenységet végeznek. Bízom benne, hogy a Postabank dolgozói is el tudják majd fogadni új munkatársainkat. A régióvezetők egyöntetűen pozitívan fogadták ennek a régen megszakadt együttműködésnek az újrakezdését. A Postabank mérethatékonysága ugyanis olyan, hogy ha nem történik meg ez a váltás, nem tud igazán jelentékennyé válni.– Milyen javaslatot terjesztettek önök a kormány elé?– A mi javaslatunk kompromisszumos megoldást jelentett, amelynek három eleme volt: a magyar állam jelentse ki, deklarálja azt, hogy átadja a Postabank állami tulajdonú pakettjének száz százalékát a postának. Az állami részvénypakett 33 százaléka kerülne azonnal a postához, a fennmaradó részre vonatkozóan pedig ki kell dolgozni, hogy miként kerülhet át a Magyar Postához.– A posta és a Postabank informatikai rendszere egyaránt nagy fejlesztéseket igényel. Gondolom, már felmérték ennek pénzügyi vonzatait.– A postán jelenleg háromféle informatikai fejlesztés folyik, amelyeknek összértéke igen magas. Folyamatban van az integrált postahálózat (NAH) fejlesztése, amely a különböző postahelyeket köti össze, és egyes végpontjain banki tevékenység végzésére is alkalmas lesz. Emellett a végpontokon is fokozatosan korszerűsödik a számítástechnikai háttér, amelynek egységes arculata lesz. A harmadik elem, amelynek bevezetése párhuzamosan folyik, a SAP alapú vállalatirányítási rendszer.– Mi a helyzet a Postabank informatikai rendszerével?– A Postabank vezetése nagyon helyesen várt az informatikai rendszer fejlesztésével, hiszen semmi értelme nem lett volna, hogy milliárdokat költsenek egy olyan rendszerre, amelyet aztán a tulajdonos megváltozásakor esetleg teljesen kicserélnek. A forrásoknak tehát meg kell lenniük a Postabanknál, és megvannak a postánál is, hiszen itt az IPH-fejlesztés már folyik. Annyi plusz- feladat jelentkezik az informatika területén, hogy az IPH-fejlesztéseknél figyelembe kell venni a banki tevékenységet is.– A Postabankkal együtt megkapják a Pénzintézeti Központot (PK) is?– A PK a Postabank százszázalékos tulajdona. A Postabank tulajdonosa jogosult dönteni a PK sorsáról, ehhez nincs szükség kormányzati döntésre.– Milyen állapotban van most a Postabank?– Ez a kérdés egyrészt túl általános, így igen nehéz válaszolni rá, másrészt igen veszélyes. Erre lehet olyan, formális választ is adni, hogy a Postabank előző év mérlegéről a bank auditor cége igen kitűnő véleményt adott, amelyet a közgyűlés is elfogadott. A Postabank helyzete, gazdálkodása, tőkehelyzete rendezett. Ugyanakkor a bizonytalanság a Postabank tulajdonlásában igen rossz hatást gyakorolt a bank üzletfeleire, ügyfeleire, ennek mértékét egyelőre nem tudjuk felmérni.– A Postabank legfelső vezetésében hónapok óta ott vannak a posta által delegált szakemberek. Mikortól lehet számítani arra, hogy a postahivatalokban már látható lesz a Postabank tevékenysége?– A kormányzati döntés után megkezdődik a postahivatalok felkészítése a teljes banki tevékenységre. A radikális lépésekre azonban akkor kerülhet sor, ha már határozatban is tetten érhető az a kormányzati szándék, hogy a Postabank teljes állami tulajdoni hányadát megtestesítő részvénypakettet megkapja a Magyar Posta. Ugyanis nem csak arról van szó, hogy a postai hálózatra „rá tudjuk ülteni” a teljes postabanki tevékenységet. A hitelintézeti törvény által biztosított lehetőséggel élve eddig szolgáltattunk a Postabanknak betétgyűjtési tevékenységet. Ezt az együttműködést szeretnénk mielőbb kiszélesíteni és elmélyíteni. Ez év január1-jétől a hitelintézeti törvény kibővítette az ügynöki tevékenységek körét. A jogszabály szerint pénzügyi szolgáltatást csak pénzügyi intézmény végezhet. Egy kivétel van, amikor nem pénzügyi intézmény is végezhet pénzügyi szolgáltatást: ez a pénzügyi szolgáltatás közvetítése, mégpedig a polgári törvénykönyv által szabályozott megbízásos jogviszony keretében. Ilyen megbízás alapján nemcsak a betétgyűjtésben, hanem a hitelnyújtásban is vállalhat szerepet a posta, ám eddig csak betétgyűjtésre korlátozódott a tevékenysége. Ezt szeretnénk kibővíteni a hitelnyújtásban rejlő lehetőségek kihasználása érdekében is. Hiszen már most is mód van arra – akár a legkisebb falvak postahivatalaiban is –, hogy papíralapú hitelkérelmeket fogadjunk be.– Hogyan működik a gyakorlatban az együttműködés?– A Postabank eddig nem vette figyelembe a postahivatalokat mint banki tevékenységre alkalmas helyeket. A legnagyobb hazai banknak, az OTP-nek jelenleg négyszáz fiókja van. A Postabank, ráépülve a postahivatali hálózatra, rövid időn belül 1200 banki helylyel rendelkezik majd. Minden banki szolgáltatásunk rendelkezésre áll majd ezeken a postahi-vatalokban kialakított banki helyeken. A központ szerepét ezután a posta tölti be, a banki helyek pedig a Postabank meglévő fiókjai mellett a postahivatalok lesznek.

---