Orosz–kínai egység az NMD ellen

Sanghajba érkezett tegnap az orosz elnök, hogy kínai, kazah, kirgiz, tádzsik és üzbég kollégájával közép-ázsiai „együttműködési szervezetet” alapítson, és megállapodást írjon alá az iszlám szélsőségesek elleni közös fellépésről.Csiang Cö-min kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök megbeszélésükön ismét elutasították az amerikai országos rakétavédelmi rendszer (NMD) kiépítésére vonatkozó elképzeléseket, és egyben újfent megerősítették, hogy a két ország folytatja az együttműködést a nemzetközi politikai életben. Putyin és Csiang Cö-min egyaránt kijelentette, hogy nagyon elégedett a kétoldalú kapcsolatok fejlődésével. „Országaink szorosan együttműködnek a nemzetközi problémák rendezésében, és az orosz–kínai kapcsolatok fontos tényezőként játszanak szerepet a világ stabilitásának biztosításában” – hangoztatta az orosz diplomácia vezetője.Vlagyimir Putyin orosz és Csiang Cö-min kínai elnök találkozóját az idén még kettő követi majd, ahogyan a két hatalom, amely valaha a kommunista világ vezetéséért vetélkedett, új szövetséget kovácsol, főleg az iszlám szeparatista törekvésektől való félelem, illetve az amerikai politikával szembeni ellenállás alapján.Az új együttműködési szervezet a sanghaji ötöket (Oroszország, Kína, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán) fejleszti tovább, kibővítve a csoportot Üzbegisztánnal. A sanghaji ötöket 1996-ban hozták létre a tovább lappangó kínai–szovjet határviták rendezésére . A bővítés tükrözi az ötök félelmét az Üzbegisztáni Iszlám Mozgalomtól, amelynek fegyveresei az elmúlt két évben sokfelé portyáztak, és független iszlám állam létrehozására törekednek, ami a fő veszély a közép-ázsiai biztonságra nézve.Moszkva és Peking ugyanakkor ellensúlyozni szeretné az amerikai befolyás terjedését Közép-Ázsiában, amely a XIX. században az orosz és brit birodalom vetélkedésének színtere volt. A „sanghajiak” fokozódó együttműködése ezért főleg olyan térségekben bontakozik ki, amelyekhez erős amerikai érdekek is fűződnek, elsősorban a Kaszpi-tenger térségében található kőolaj kitermelésével kapcsolatban. A kazahsztáni kőolaj- és gáziparban már most az amerikaiak a legfőbb beruházók, akik eddig is több millió dollárnyi katonai műszaki segélyt biztosítottak Kazahsztánnak, Kirgizisztánnak és Tádzsikisztánnak.Mi több, az AP amerikai hírügynökség igen óvatos fogalmazásban azt jelentette: olyan híresztelések is szárnyra kaptak, hogy – „egyes kínai szakértők szerint” – maga az Egyesült Államok is érdeklődne a sanghaji ötök munkájába való bekapcsolódás iránt. Ez az ötlet azonban sem Moszkvában, sem Pekingben nem találhat lelkes visszhangra: az Ötök eddigi történetét a „szuperhatalmi” törekvésekkel szemben kialakítható ellensúly keresése határozta meg, és a mostani csúcs előkészítésében sem utal semmi arra, hogy ezúttal másként lesz.