Pedagógusok virágai

Gondoljunk arra a százhatvankétezer tanárra, akik most nem lehetnek itt – kérte az oktatási miniszter a pedagógusnapi ünnepség résztvevőit a Pesti Vigadóban rendezett ünnepségen. A szépszámú hallgatóság utoljára hallgatta Pokorni Zoltánt miniszterként, aki végül megköszönte kormánypárti és ellenzéki képviselőknek egyaránt, hogy támogatták a munkáját, és segítettek a politikai küzdelmek színteréről kiemelni gyermekeink sorsát és a jövőnket is meghatározó oktatásügyet. Elgondolkodtatnak a búcsúzó miniszter szavai. Még az is fölmerül bennem, hogy valóban jól látja-e ezt a kérdést, hiszen ebben az újra európaizálódó kis hazában – jól tudjuk – éppen ezt a területet lehet a leginkább a kicsinyes politikai célkitűzések szolgálatába állítani. Legalábbis megpróbálni ezt, mint ahogy némely, magát érdekvédelminek valló (szigorúan politikamentes) szervezet vagy párt tette és teszi néha napjainkban is. Sőt továbbmennék.Azokban a pillanatokban – ügyesen időzítve –, amikor az oktatási miniszter az ünnepségen bejelentette, hogy az idei újabb, ezúttal húszszázalékos fizetésemelést a tanárok már szeptemberben megkapják, a Horn-kormányzat egyik oktatási szakértője, jelenleg az MSZP országos választmányának elnöke (egyértelműen politikamentes) pedagógusnapi (!) sajtótájékoztatóján „csalódottnak, kilátástalan anyagi helyzetben élőknek és a politika kiszolgáltatottjainak” nevezte a tanárokat. Miközben Pokorni Zoltán arról szólt, hogy az ellenzéki pártok is felismerték, fontosabb ügyről van szó annál, hogy az oktatás napi pártpolitikai kérdéssé váljon, és mint említettem, meg is köszönte az együttműködésüket, a pedagógusnapi sajtótájékoztató orátora (leginkább politikamentesen) azt fejtegette az újságíróknak, hogy „a politika az elmúlt időszakban nem teremtett stabil viszonyokat a közoktatás terén, és dróton rángatta a pedagógusokat”.Az előző kormányzat szakértője azt elfelejtette hozzátenni, hogy ők annak idején tényleg nem dróton rángatták a tanárokat, csupán nemes egyszerűséggel a keresetük tizenöt százalékos értékcsökkenését produkálták a ciklus négy éve alatt. Persze hogy nem volt pénz drótra! Az ő pedagógusrángatásuk pedig végképp nem került szóba, pedig csak ennyit kellett volna halkan és önkritikusan elbúgni a nemes szónoknak: bokros-csomag. Így, kis „b”-vel, és emlékezni az akkori pályaelhagyókra.Az oktatási miniszter azonban beszélt róluk és arról is, hogyan csábítják el a fejlődő gazdaság jól fizetett munkahelyei a jól képzett tanárokat, de azt is elmondta, hogy a reálértékek növekedésére tett ígéretüket teljesítették, és a további emelésekre reális esélyt lát a közeljövőben.A miniszter a szakmai megújulás lehetőségét biztosító pedagóguskarrier-modellről, a minőség fejlesztésére szolgáló program pozitív nemzetközi visszhangjáról és a jövőre vonatkozó biztató fejleményekről beszélt, önkritikusan és optimistán.Az ellenzéki párt szónoka (…mentesen) közölte: a kormány semmit nem valósított meg a pedagógusoknak tett ígéreteiből, de majd ők…Az eddigiekhez csak egyet tennék hozzá. A Vigadóban – úgy, ahogy pedagógusnapon szokásos – az ország legkiválóbb tanítómesterei a kitüntetések mellé kaptak egy gyönyörű csokor virágot. Amit politikamentesen a napokban megkap a többi százhatvankétezer pedagógus is.