Reményteljes orosz–amerikai csúcs

George W. Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök egyaránt elismerően nyilatkozott a Ljubljana közelében lévő Brdo-kastélyban kettejük között lezajlott első csúcstalálkozóról, amely azonban nem oldotta fel a rakétaelhárító rendszer kiépítésére vonatkozó amerikai tervvel kapcsolatos orosz fenntartásokat. Putyin a találkozó után Belgrádba utazott, ahol Vojiszlav Kostunica elnökkel találkozott.Másfél órára nyúlt az eredetileg egy órára tervezett amerikai–orosz négyszemközti megbeszélés, a két vezető közös sétát is tett a kastélyt övező parkban. A programban szereplő 17 órai időpont után fél órával kezdődött és háromnegyed órát tartott a közös sajtóértekezlet.Bush amerikai elnök bevezető szavaiban üdvözölte a „nagyon jó” megbeszélést, amelyet Putyin elnökkel folytatott. Bejelentette: őszre meghívta Washingtonba, illetve texasi farmjára Putyint, aki elfogadta a meghívást. Putyin szintén meghívta őt, mondta az elnök, de oroszországi látogatásának időpontjára nem utalt. Jelezte, hogy júliusban szintén lesz alkalmuk találkozásra a G8 – a vezető ipari országok – genovai csúcsértekezletén.A két vezető a brdói megbeszélésen ismerte meg személyesen egymást. „Nagyon jó találkozó volt” – mondta az amerikai elnök, aki „őszintének és gyümölcsözőnek” nevezte a megbeszélést. „Meg vagyok győződve arról, hogy kölcsönös tiszteleten és őszinteségen alapuló kapcsolatot teremthetünk egymással” – fogalmazott. Az elnök bejelentette, hogy felkérte Colin Powell külügyminisztert és Donald Rumsfeld védelmi minisztert, hogy működjenek együtt orosz partnereikkel egy új stratégiai kapcsolat kialakításában.nA szlovéniai csúcstárgyalások befejeztével szombaton este kétnapos munkalátogatásra Belgrádba érkezett Vlagyimir Putyin orosz elnök, s még az este négyszemközti tárgyalásokat kezdett vendéglátójával, Vojiszlav Kostunica jugoszláv államfővel, hogy a megbeszéléseket másnap munkatársaik bevonásával folytassák. Mint jugoszláviai tudósítónk jelentette, a tegnapi kétórás megbeszélés után mindkét államfő úgy értékelt, hogy a „koszovói helyzet a balkáni bizonytalanság legfőbb forrása”. A két elnök elsősorban a térség és Jugoszlávia problémáit – Koszovótól Dél-Szerbián és Montenegrón át Macedóniáig – vitatta meg, s Belgrád örömmel vette a határok sérthetetlenségének moszkvai támogatását. A Djindjics szerb kormányfővel folytatott tanácskozások homlokterében a gazdasági kapcsolatok álltak, a Szovjetunió tartozása a régi Jugoszláviának, amely tartozásból Szerbia meg szeretné kapni a rá eső részt. Ugyancsak szó esett a gázszállításról és a jugoszláv tartozás rendezésének módjáról. Djindjiics nyilatkozata szerint Moszkva támogatja a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság tartozásainak átütemezését.Belgrádból Putyin Koszovóba utazott a KFOR kötelékében szolgáló orosz egységekhez. Pristinában találkozott Hans Haekkerup ideiglenes koszovói ENSZ-kormányzat vezetőjével és Thorstein Skiaker KFOR-parancsnokkal. A látogatás – mind a belgrádi, mind a pristinai – legfőbb célja, hogy Oroszország továbbra is jelen lehessen a Balkánon, amihez Kostunicáék segítséget is nyújtanak.