Rendezzük közös dolgainkat

Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök Vojiszlav Kostunica jugoszláv államfővel folytatott tárgyalása után kijelentette: hazánk és egész Közép-Európa számára rendkívül fontos esemény volt a déli szomszédunknál bekövetkezett demokratikus fordulat, amely megnyitotta az utat kapcsolataink rendezése előtt.A mostani megbeszélésen különös hangsúllyal került szóba az országaink közötti intézményi együttműködés. Ez lehetővé tenné további egyezmények előkészítését. A legfontosabbnak ebből a szempontból egy kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény megkötése lehet. Közös lehetőségeink közül Mádl a jugoszláviai privatizációban való magyar részvételt, a Duna újbóli hajózhatóvá tételében való együttműködést emelte ki. A kisebbségi politikáról szólva kifejezte a magyar fél megelégedettségét a készülő átfogó jugoszláv kisebbségi törvénnyel kapcsolatban.Kostunica tegnap tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel is. Az Orbán–Kostunica találkozó fő témáját a gazdasági kérdések megvitatása jelentette. A magyar–szerb gazdasági együttműködés továbbfejlesztését magyar részről jelenleg leginkább nem a pénzügyi feltételek, hanem a fantázia hiánya hátráltatja – hangzott el a miniszterelnök és a jugoszláv elnök tegnapi találkozóján. A kormányfő elmondta: ahhoz hasonló projektek megvalósítására lenne szükség magyar–jugoszláv szinten, mint amilyen a szlovén–magyar vasúti összeköttetés kiépítése vagy a Párkány és Esztergom közötti Duna-híd megépítése.Vojiszlav Kostunica jugoszláv államfő nyíltnak és konstruktívnak nevezte megbeszélését magyar kollégájával. Meggyőződése szerint ez a találkozó ösztönzést ad majd közös dolgaink, elsősorban gazdasági kapcsolataink rendezéséhez. „Hogy ez nem puszta szó”, mondta Kostunica, „hanem tettekben is megnyilvánul”, arról az a két megállapodás is tanúskodik, amelynek aláírására mostani budapesti látogatása alkalmával került sor. A beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről a megállapodást a két pénzügyminiszter, Varga Mihály és jugoszláv kollégája, Dragisa Pesics a két államfő jelenlétében látta el kézjegyével. A jugoszláv szövetségi szintű kisebbségi törvényről szólva Kostunica hangsúlyozta, hogy a rövidesen elfogadásra kerülő jogszabály az európai normákat is meghaladja. A magyarországi szerb kisebbség, jóllehet csekély számú úgy a múlt, mint a jelen szempontjából, nagyon fontos Jugoszlávia számára. A jugoszláviai magyarság is nagyon fontos, hiszen lojális a demokratikus erőkkel és részt is vesz a kormányzásban.Kérdésre válaszolva Kostunica elmondta: a jugoszláv kormány a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködés híve. Az együttműködési szándék annál is őszintébb, mert jugoszláv részről úgy vélik, a hágai törvényszék jelenleg nagyon is szelektív a gyanúsítottak kiválasztásában, a szerbek kárára. Ami az erre vonatkozó törvényjavaslat sorsát illeti, lehet, hogy a jelenlegi formájában a parlament nem szavazza meg, és vissza kell vonni. A szövetségi kormányzat azonban eltökélt a hágai törvényszékkel való együttműködés jogi kereteinek megteremtésében, még akkor is, ha ez nézeteltérésre vezet a két föderális egység, Szerbia és Montenegró között.A jugoszláv elnök kíséretében Budapestre látogatott Kasza József, a szerb kormány miniszterelnök-helyettese és Goran Szvilanovics szövetségi külügyminiszter is. Vele Martonyi János magyar külügyminiszter folytatott eszmecserét.