Idén 15 magyarországi nagyközség kap a belügyminiszter előterjesztésére a köztársasági elnöktől városi rangot – jelentette be tegnap Kontrát Károly, a belügyi tárca politikai államtitkára. Városi cím adományozására 23 település nyújtott be pályázatot, négyen idén először, ötven százalékuk hat-hét éve minden évben. A várossá nyilvánítás előkészítéséről egy szakmai bizottság foglalkozik, ez tesz javaslatot a belügyminiszternek arra, mely nagyközségek felelnek meg a kritériumoknak.Mádl Ferenc államfő városi címet adományozott a Bács-Kiskun megyei Kerekegyházának, a Békés megyei Vésztőnek, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Borsodná-dasdnak, Göncnek és Emődnek, a Győr-Moson-Sopron megyei Tétnek, a hajdú-bihari Komádinak és Vámospércsnek, a Pest megyei Gyömrőnek, Tökölnek, Turának, Vecsésnek, a somogyi Nagybajomnak, a szabolcsi Demecsernek, valamint a vasi Répcelaknak. Így az ország 3135 településéből 252-re nőtt a városok száma, amelyekben a lakosság 64,6 százaléka él. Budapestet leszámítva hazánk lakosságának csak 46,6 százaléka él városban, amely jóval kevesebb a nyugat-európai átlagnál. Magyarországon 1971 óta kötik feltételekhez a várossá nyilvánítást, s ezt is csak nagyközség kérvényezheti. Kontrát Károly elmondta: a bírálóbizottság elsősorban a település térségi központi szerepét nézi, ám figyelembe veszi a helyi munkanélküliség arányát és a község gazdasági mutatóit is. Fontos szempont még a kiépített közműhálózat és az egészségügyi intézményrendszer, valamint hogy az alapellátások terén több környező település feladatait is átvállalja. Jövőre egy nagyközségnek sem adhatnak városi címet, az csak azokban az években lehetséges, amikor nincsenek választások.
origo.hu
Horror kempingezés közben: maszkos, késekkel felfegyverzett társaság várta a túrázókat sátraiknál
