Újra célpontban a Hídember

Zavarja a történelmi baloldalt, hogy film készül Széchenyi Istvánról, Bánk bánról, sőt állítólag Mátyás király és Bethlen István is celluloidszalagra kerül hamarosan. Ilyet nem szabadna csinálni, sugallja a Vasárnapi Hírek igehirdetője, Lóránth Ida, ugyanis az ország attól fog tönk szélére kerülni, hogy filmre viszik a legnagyobb magyar életét, sorsát, benne reformkorral, szabadságharccal, önkényuralommal. Nem szép az ilyen, tájékoztat a nemzet lelkiismeretét képviselő hírlapíró asszony, de ha már egyszer így döntött a legfelsőbb hatóság, legalább Jancsó Miklós vagy Sándor Pál rendezze a filmet, ne valami amatőr kókler.Azt írja még a lánglelkű szerkesztőnő, hogy jelek szerint sosem ér véget a „millenniumozás”, betegesen ünnepli magát a magyar nép, és ebből még nagy baj lesz, de ő megmondta előre. És persze még mindig a Szent Korona Parlamentbe vitele zavarja szegényt (ez valami ragályos mánia lehet, legelőször Bauer Tamás képviselő kapta el, máig betege), pontosabban az, hogy kezd valami nemzetiöntudat-féle bimbózni a magyar emberben, egyik-másik már ki is egyenesedik, és ez nem jó. Szerinte.Én meg azt mondom, hogy Isten áldja meg már magát a szándékot is, hogy Széchenyiről, Bethlenről, hazáról és Szent Koronáról beszélünk, filmezünk és gondolkodunk. Végre. Ha az infantilis detektívfilmekre vágyik Lóránth Ida, nézze, fogyassza, vigye. Van belőle bőven. Ha meg a millennium zavarja, csukja be a fülét, húzzon le redőnyt, reluxát, kortyoljon herbateát.A nemzetet, hál’ istennek, nem lehet leváltani.Különben borzasztó kíváncsi vagyok a készülő Hídemberre, a nagycenki, döblingi Batthyány-miniszterre. Arra az emberre, akit meg kellene ismerni mindenkinek ebben a hazában, meg még azon túl is. Soha- sem késő.