Virágzik a Tisza

Nem igazolódtak be azok a félelmek, amelyek a kérészek kipusztulását és így az Európában egyedülálló tiszavirágzás elmaradását feltételezték a múlt évi ciánszennyezés után. A Tiszán és mellékfolyóin ezekben a napokban több millió kérész rajzása figyelhető meg – mondta el lapunknak Hamar József ökológus, a Tisza Klub elnöke.Joggal féltek a természetvédők attól, hogy a tavaly tavaszi ciánszennyezés után kipusztul egyetlen hazai élőhelyéről, a Tisza és mellékfolyóinak alföldi szakaszáról a kérészek Európában egyedülálló faja, a tiszavirág. Attól lehetett tartani ugyanis, hogy a Tiszán levonuló cián- és nehézfémszennyezés miatt súlyosan károsodtak a mederben, illetve az agyagos partfalon lévő tiszaviráglárvák telepei – mondta Hamar József. – Már a múlt évben bebizonyosodott, hogy a szennyezést a kérészek legidősebb, a környezeti változásokkal szemben legellenállóbb példányai túlélték, így a tiszavirágzás, vagyis a kérészeknek a lárvaállapotot követő repülése és szaporodása nem maradt el. Nem lehetett azonban tudni, hogy túlélték-e a szennyezést a fiatalabb, kétéves lárvaállapotú példányok. – A kísérletek azt mutatták, hogy a ciános vízzel szemben ezek a példányok védtelenek és a szennyezés következtében elpusztulnak – hangsúlyozta az ökológus.A természetvédők néhány hete örömmel tapasztalták, hogy a múlt évi sokkhatás és a tiszavirágnak nem kedvező idei hűvös, csapadékos késő tavaszi, kora nyári időjárás ellenére nemcsak a Tisza alsó és középső szakaszán, hanem több mellékfolyón, többek között a Maroson és a Körösökön is megkezdődött a kérészrajzás. Ezzel bizonyossá vált, hogy a tiszavirágot nem érte károsodás, a faj megmenekült a kipusztulástól. A kedvező helyzet kialakulása a kutatók szerint részben azzal magyarázható, hogy a Tiszában közepes vízszintnél vonult le a múlt évben a ciánszennyezés. A folyó menti területek talajvize ebben az időszakban magasabban helyezkedett el a Tisza vizénél, így a ciános víz nem jutott ki a mederből, ezért a meder falában élő lárvák nem károsodtak.