Visegrádi koncepció

A visegrádi csoport magyar elnökségének időszakában a politikai dimenziókon túl Budapest szorgalmazza például korszerű szótársorozat készítését és kiadását ezen országok nyelvein. Az egyéves elnökségi periódusra vonatkozó visegrádi koncepció ma kerül a külügyi tárca miniszteri értekezlete elé.A külügyi tárca stratégiai tervezési főosztálya nemrég készítette el azt a koncepciót, amely a visegrádi csoport (V4) magyar elnökségének időszakára vonatkozik. A június elsejei krakkói csúcstalálkozót követően ugyanis Magyarország vette át a Szlovákiát, Csehországot, Lengyelországot és hazánkat tömörítő V4 elnöki tisztségét. Körmendy István, a stratégiai tervező főosztály vezetője szerint a visegrádi együttműködés kiváló keret a magyar szomszédsági és regionális politika számára ahhoz, hogy a közép-európai térségben erősödjenek a stabilitást és a kontinens fejlett feléhez való felzárkózást szolgáló kooperatív kapcsolatok. Budapest a V4 elnökségét betöltve ezért arra törekszik, hogy a visegrádi országok között fokozódjon a szolidaritás és intenzívebbek legyenek az együttműködés kialakult formái, csatornái.Fontos magyar cél, hogy a régió belső integrációja erősödjön és Visegrád megőrizze azt az egységet, amellyel az egész közép-európai térség leghatékonyabb nemzetközi formációját képezi. Az európai uniós csatlakozás időszakában ez azért is lényeges, mert az unió leendő tagjaiként több mint ezer méteres szakaszon Lengyelország, Szlovákia és Magyarország képezi majd az EU keleti határát – legalábbis addig, amíg Románia és Bulgária is integrálódik. A taggá váló visegrádi országok fokozatosan bekapcsolódnak az unió Oroszországhoz és Ukrajnánoz fűződő kapcsolatainak alakításába is. A V4 magyar koncepciója nagy figyelmet fordít a Visegrádi Alap hatékony működésére, amelyből például hozzájárulnának olyan, jelképesen is fontos közös vállalkozáshoz, mint a visegrádi nyelvek közötti szótárak felújítása és kiadása.A közelmúltban hagyta jóvá a külügyi tárca vezetése Magyarország Kína-koncepcióját, amely előrejelzést ad Kínának, mint nagyhatalomnak és a formálódó új nemzetközi rend egyik meghatározó hatalmi centrumának fejlődéséről, beleértve az ázsiai térségben erősödő szerepét is. A stratégiai tervező főosztály által – az érintett területi és külgazdasági részlegekkel közösen – készített koncepció a kétoldalú kapcsolatok tekintetétben arra a közös elvi nyilatkozatra támaszkodik, amely a múlt év őszétől váltotta fel az idejemúlt barátsági szerződést, s meghatározta a kapcsolatok fejlesztésének elveit és irányait. A Kína-koncepció gazdasági fejezeteinek érvényességi időtartama az a néhány év, míg hazánk be nem lép az EU-ba, az unió részeként ugyanis a magyar–kínai gazdasági kapcsolatok is az EU Kínával kötött szerződésének kereteibe kerülnek.A Kína-koncepcióval párhuzamosan elkészült a külügyminisztérium roma kommunikációs stratégiája, mivel az elmúlt év hazai és külföldi fejleményei érintik a külügyi tárca hatáskörét is. A roma koncepció egyrészt európai kitekintésű történeti és szociológiai elemzést ad a roma kérdésről, másrészt kommunikációs stratégiát vázol fel, amely a reális helyzet és az eddigi kormányzati intézkedések valósághű bemutatását célozza mind itthon, mind külföldön.A stratégiai tervező főosztály, a minisztérium szakmai vezetőivel, a területi és funkcionális részlegeivel való együttműködésre támaszkodva, a magyar kutatóintézetektől kért értékeléseket és a szövetséges országokkal folytatott konzultációkat felhasználva többek között elkészítette a Magyarország energiastratégiai helyzetéről szóló elemzést, tanulmányban összegezte a demográfiai, a migrációs és a várható munkaerő-piaci mozgásokra vonatkozó szakértői-tudományos véleményeket. Dolgoznak ezzel egy időben a globalizációnak hazánkra, a magyar külkapcsolatokra gyakorolt előnyös és káros hatásairól szóló elemzésen is. A végéhez közeledik az a regionális stratégiai sorozat, amely Ázsia és a Perzsa-öböl után Latin-Amerika regionális fejlődési trendjeinek elemzése alapján vázolja fel a kétoldalú kapcsolatok és a térségbeli külképviseleti hálózat alakításának feladatait. Körmendy István főosztályvezető lapunknak elmondta, hogy elemzések készülnek Magyarországnak a nagyhatalmakhoz, és a regionális hatalmi centrumokhoz fűződő viszonyáról is, mert ezek meghatározó szerepet játszanak Magyarország nemzetközi környezetének alakításában.