A bőrben is találtak őssejteket

Az embrionális őssejtkutatások finanszírozásának korlátaihoz mindenképpen ragaszkodni fog George W. Bush – derült ki az amerikai elnök legutóbbi nyilatkozatából. Közben kanadai kutatók bejelentették: sikerült olyan őssejteket elkülöníteniük, amelyeket nem embrióból, hanem bőrszövetből nyertek, s ráadásul képesek agysejtté fejlődni.

Becslések szerint a világon mintegy százezer mélyhűtött embriót tárolnak. Eközben az amerikai New Jersey állam legfelsőbb bírósága tegnap egy perben úgy döntött, hogy az elvált nő joggal követelheti a volt férjével mesterséges megtermékenyítés során közösen létrehozott embriók megsemmisítését vagy tudományos kutatási célokra való felhasználását.

Bush amerikai elnök hétfőn újságírók előtt kijelentette: megvétózna minden olyan esetleges kongreszszusi törekvést, amely az embrionális őssejtkutatások szövetségi finanszírozásával kapcsolatban a minap közzétett elnöki irányelv korlátain túl kívánna lépni.

Amint arról beszámoltunk, Bush múlt csütörtökön közölte, hogy szigorú korlátozó feltételek mellett hozzájárul az embrionális őssejtek tudományos kutatásának szövetségi forrásokból történő anyagi támogatásához. A korlátozó feltételek lényege, hogy csak a már létező, mintegy hatvan embrionális őssejtláncolatok esetében támogatható a kutatás. E készlet további embriókkal való kibővítését nem támogatja az elnök. Miközben konzervatív körök valláserkölcsi megfontolásból a hatvan őssejtláncolat felhasználhatóságát is sokallják, mások azt mondják, hogy ez a készlet kevés az ígéretes orvosi kutatások elvégzéséhez. Egyes becslések szerint a világ különböző laboratóriumaiban jelenleg mintegy százezer mélyhűtött embriót tárolnak.

A vita megoldásán segíthet a montreali McGill egyetem szakembereinek bejelentése: sikerült ugyanis olyan őssejteket elkülöníteniük, amelyeket nem embrióból, hanem bőrszövetből nyertek, és ezek az őssejtek ráadásul képességet mutatnak az agysejtté való fejlődésre.

A bejelentés nyomán megnövekedett annak az esélye, hogy a bőr egyszer könnyen hozzáférhető forrása legyen az immunrendszeri reakciókat nem kiváltó, így sokféleképp használható őssejteknek. Az őssejteket ugyanis rá lehet venni arra, hogy különböző szövetekké fejlődjenek, alkalmassá válva a transzplantációkhoz is. Mostanáig különböző szervek szöveteiből (agy, csontvelő, retina, bizonyos csontvázhoz tapadó izmok, zsírszövetek) lehetett őssejteket nyerni, de ezek az eljárások rendkívül bonyolultak voltak. A kanadai tudósok egyelőre csak egerek bőrszövetén alkalmazták sikeresen a módszert, ám már most bebizonyosodott, hogy a bőrből kivont őssejtek alkalmasak arra is, hogy akár idegsejtek fejlődhessenek ki belőlük. Eddig ugyanis a tudósok állandóan beleütköztek az agysejtek különlegességének a dilemmájába: a kifejlett szervezetből nyert őssejtek nem voltak képesek agysejtté fejlődni, erre csak az embrióból nyert őssejtek látszottak alkalmasnak.

*

– A katolikus egyház minden emberi eszközzel történő gyógyítást nagyon fontos dolognak tart – nyilatkozta lapunknak Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, erkölcs-teológus. – Van azonban egy határ, amelyet átlépnek az olyanfajta eljárások, mint például az embriók felhasználása vagy a klónozás, így az élet ezen területén való beavatkozást manipulatívnak, ezért elfogadhatatlannak, erkölcsileg visszataszítónak tartjuk – tette hozzá.

– A zsidó vallás szerint az Örökkévaló a gyógyítás jogát átadta az embernek. Gyógyítani nemcsak lehet, emberi kötelesség is, így minden, ami az életért van, a törvények felett áll – ismertette a Mazsihisz álláspontját Radnóti Zoltán rabbi. Éppen ezért az őssejtkutatásokat – amelyek révén a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők meggyó-gyulhatnak – egyházunk megengedett dolognak tekinti, amennyiben azok egyetlen élőlény életét sem veszélyeztetik. A klónozás vonatkozásában azonban még nincs a tudomány birtokában elég tudás ahhoz, hogy ne veszélyeztessék az emberi életet, így ezek végrehajtásával nem értünk egyet – tette hozzá.

Csoma Áron, a Magyarországi Református Egyház Zsinata elnökségének sajtóreferense arról tájékoztatta lapunkat, hogy a fenti kérdésekben a zsinat még nem hozott határozatot. Amint a szóvivő rámutatott: az alapvető kérdés mindkét esetben az, hogy mi a beavatkozás célja, illetve, hogy hol húzható meg az emberi felelősség határa.