Belső válságban a fővárosi koalíció

Eltérően értékelte a Fővárosi Közgyűlés előző féléves tevékenységét az MSZP és az SZDSZ budapesti frakcióvezetője. Utóbbi nyilatkozatából kitűnik, hogy a koalíciós viták, feszültségek igen erőteljesen rányomták bélyegüket a város működésére. A városházi ellenzék szerint ráférne Budapest vezetésére egy frissítés. A belső gondokkal küszködő koalíciós és az ellenzéki frakcióvezetőket kértük meg, értékeljék a közgyűlés hátrahagyott fél évét.

Nehezen volt tervezhető a közgyűlés munkája ez alatt az időszak alatt, működése kiszámíthatatlanná vált, akár politikai, akár szakmai szempontok alapján nézzük –jelentette ki lapunknak Bőhm András, az SZDSZ frakcióvezetője. – A főváros életében új jelenségnek nevezhető, hogy meghatározóvá vált a nagypolitika. A koalíciós villongások beárnyékolták a költségvetés megalkotását is. Az MSZP-vel folytatott vitáink rányomták a bélyegüket a közgyűlés tevékenységére. Ez vélhetőleg nem múlik el a választásokig, hiszen a legutóbbi közgyűlési ülésen ismét személyeskedésekbe is átcsapó vita volt a két koalíciós párt között a békásmegyeri tűzoltólaktanya létrehozásáról szóló előterjesztés tárgyalásánál.

– A koalíciós feszültség kezdetét a hannoveri villamosok behozataláról szóló közgyűlési döntéstől datálják, amikor is együtt szavazott a Fidesszel az MSZP-frakció. Menynyire csendesült el ez a vihar, érezteti-e még a hatását?

– Nem teljesen, azóta ugyanis általánossá vált az esetlegesség a közgyűlésben. Ennek 2002-ben kell levonni a tanulságát.

– Az SZDSZ-nek meglehetősen rossz a viszonya a többi párttal, illetve az MSZP-vel az utóbbi időben romlott meg. 2002-ben ellenzéki szerepre készülnek?

– Az az önkormányzati választások után derül majd ki, hogy melyik párt kerül ellenzéki, illetve városvezetői szerepbe. Minden az erőviszonyokon múlik. Úgy gondolom, hogy legfőképpen a főpolgármester személye határozza majd meg a városvezető koalíció összetételét, így egy kisebbségi kormányzás sincs kizárva.

– A nagypolitika már most is beárnyékolja a főváros működését. Mennyit segít a városon az, ha fél évvel előre hozzák a forrásmegosztás és a költségvetés tárgyalását?

– Sokat számít, hiszen tavaszra már rendkívül erőteljesen érezhető lesz az országgyűlési választások hatása. Jelenleg rendelkezésünkre állnak azok az irányszámok, amelyek alapján tisztességes és jó döntést lehet hozni a forrásmegosztás megalkotásánál. Remélem, hogy augusztusban meg tudunk állapodni az MSZP-vel a jövő évi költségvetésről is, és a város működésére nem lesz kihatással az előző fél évben eluralkodó feszültség.

Frissíteni kell a városvezetést

– Az előző fél év nagyon szomorú időszak volt a főváros életében – vélekedett Zsinka László, a MIÉP képviselőcsoportjának vezetője. – A városvezetés teljesen szétesett, mind jogilag, mind szakmailag előkészítetlen előterjesztéseket nyújtanak be a közgyűlés elé. Az MSZP–SZDSZ-koalíció teljesen összeroppant, és sajnos a Főpolgármesteri Hivatal egyébként kiváló szakmai apparátusa sem tudott összehangolt munkát végezni Budapest vezetésének nemtörődömsége, illetve fásultsága miatt. A koalíciós pártok közötti viták egyre inkább kiéleződtek. Demszky Gábor főpolgármester talán jobban tette volna, ha megpróbál kisebbségben „kormányozni”. Pártelnöki funkcióját – amíg volt neki – egyfolytában összekeverte a főpolgármesteri tevékenységével, politikai luftballonokat eregetett. Ékes példa erre az úgynevezett bébikötvény köztudatba való bedobása, amely kezdeményezés mára teljesen elhalt. A főpolgármester és helyettesei úgy néznek ki, mint idősödő, depressziós vénemberek, akik folyamatosan elbizonytalanodnak, és nem tudják, hogy mit akarnak valójában. Már nagyon ráfér Budapest vezetésére a frissítés. A MIÉP mindig szakmai alapon politizált, s kész arra, hogy átvegye a kormányrudat a városban.

– A koalíciós feszültséget is kiváltó hannoveri villamosok beszerzését a MIÉP elég hevesen ellenezte, szakmai és politikai szempontok alapján egyaránt. A közgyűlés pártjai – az SZDSZ és a MIÉP kivételével – eufóriában égnek attól a sikertől, amelyet szerintük a hatvannyolc használt jármű behozatala jelent. Ön szerint a régi UV-villamosok lecserélése miért nem nevezhető jó döntésnek?

– A hannoveri villamosok miatt kialakult euforikus ünneplés teljesen indokolatlan. Már látszik, hogy a beruházás gazdaságtalan. A német járművek jelenleg a szabad ég alatt állnak éjszaka is, mivel egyelőre nem lehet megoldani a remizbe való beállásukat sem. Nagyon magasak lesznek a pótlólagos költségek – gondolok itt többek között a peronok átalakítására és az egyéb átépítésekre. Budapestnek új és korszerű villamosokat kellett volna vásárolnia. A MIÉP kizárólag szakmai indokok alapján ellenezte a beszerzést. Segítségünkre volt egy külön apparátus, amelynek tagjai minisztériumokban és a BKV-nál dolgoznak, ám neveket az ő állásuk védelmében nem mondhatok.

– A városvezetés döntése értelmében kora ősszel alkotja meg a közgyűlés a jövő évi forrásmegosztás és a költségvetés tervezetét. Egyetért az előrehozatallal?

– A forrásmegosztás és a büdzsé féléves előrehozását értelmetlennek és feleslegesnek tartom, ugyanakkor kívánatos lenne, ha az előbbit törvény szabályozná. Nehéz ugyanis olyan javaslatot készíteni, amelyet a fővárosi frakciók és a kerületek többsége is támogat. Továbbra is sérelmezem, hogy a költségvetés és a forrásmegosztás előkészítő munkájába a MIÉP szakértőit nem vonják be.

Elhanyagolt főpolgármesterség

– A hannoveri villamos jött, Demszky Gábor ment – értékelt Tirts Tamás, a Fidesz–MDF– MKDSZ-frakció vezetője. – Ez a fél év kidobott idő volt a Fővárosi Közgyűlés életében, hiszen Demszky Gábor tavaly decemberben elvállalta az SZDSZ pártelnökségét, és azóta a főpolgármesterségét elhanyagolta. Ráadásul egyszerre mindenkivel hadakozott: a kormánnyal, a szocialistákkal, hogy megkülönböztesse magát, hadakozott a kerületekkel. Egy olyan többfrontos helyzetbe került, hogy számunkra már február tájékán teljesen világos volt: bele fog bukni. Érdekes módon viszont vidékre is eljutott, hogy itt volt valaki, aki tíz évig nem tett semmit a főváros felszíni tömegközlekedéséért, és utána mondvacsinált indokokkal ellenzi a fejlesztést. Az SZDSZ értelmiségi típusú politizálása nem veszi észre a kisemberek mindennapi gondjait, például a közműszámlát. Ezért volt fontos a hannoveri villamosok megvásárlása. Demszky Gábor lemondásával pedig megdőlt a vele kapcsolatos illúzió, amely szerint Münchausen báróként a hajánál fogva rángatja ki az SZDSZ-t a mocsárból. Ez előre vetíti főpolgármesteri esélyeit is. Mostanában hallani olyan pletykát, hogy 2002-ben az SZDSZ már nem őt indítja ezért a tisztségért.

– Ön szerint véget ért már az a koalíciós feszültség, amelyet a hannoveri villamosok okoztak?

– Szerintem a feszültség folyamatos. Csak ennek tudható be, hogy három egymást követő közgyűlés a napirendi pontok megtárgyalása előtt félbeszakadt. Már rendszeresek a viták az SZDSZ-es vezetés és a szocialista lobbi között. Ezt azért furcsa látni, mert állítólag az MSZP és az SZDSZ együtt vezeti a várost. A főpolgármester a jelek szerint még mindig nem adta fel azt a küzdelmet, amelyben a szocialistáktól való különállást akarja bizonyítani.

– Ön szerint mi az oka annak, hogy a koalíció a szokásos január– február helyett már idén el akarja fogadni a költségvetést és a forrásmegosztást?

– Szerintem a jövő évi választások miatt hozták előre ezt a két rendeletet. Január–februárban már a kampánnyal akarnak foglalkozni, nem a költségvetéssel. Az előrehozásnak egyébként nincs jelentősége, minden ugyanúgy történik majd, mint eddig.

Érvényesített álláspontok

– Mozgalmas, de sikeres volt az első fél év – mondta lapunk kérdésére Gy. Németh Erzsébet, az MSZP-frakció első embere. – Volt jó néhány olyan, a város szempontjából fontos ügy, amelyben sikerült a szocialisták álláspontját érvényesíteni. Első helyen említeném a hannoveri villamosokat, amelyek végül is minden egyes ellenzéki és más pártbeli gáncsoskodás és próbálkozás ellenére megérkeztek Budapestre. Fontosnak tartom, hogy sikerült beépíteni a költségvetésbe azt a 10,5 milliárd forintos módosító csomagot, amelyet az SZDSZ-szel közösen terjesztettünk be. Ezáltal több pénz jutott néhány nagyon fontos területre, mint például a tömegközlekedés és az egészségügy fejlesztésére. A fővárosi színházaknál jelentős béremelés történt. Fontosnak tartom azt is, hogy az Orbán– Torgyán-kormány négy szűk esztendejének utolsó előtti forrásmegosztását sikerült viszonylagos megelégedéssel elfogadtatni. Itt arra gondolok, hogy tulajdonképpen a kerületi önkormányzatok sem kerültek lehetetlen helyzetbe, de a fővárosi önkormányzat is meg tudta őrizni legalább azokat a pozícióit, amelyek a város működtetéséhez elengedhetetlenül szükségesek.

– Ebben a fél évben volt a fővárosi MSZP–SZDSZ-koalíció eddigi legsúlyosabb válsága. Ennek hatása érezhető még?

– Én azt hiszem, hogy ennek a hullámai most már teljes mértékben elültek. Bízom a főpolgármester bölcsességében, hogy a Fővárosi Bíróság legutolsó, hannoveri villamosokkal kapcsolatos döntését már nem fogja újra megfellebbezni. Szeptembertől, az utolsó évhez érve már tényleg arra kell koncentrálnunk, hogy minél többet és minél jobbat próbáljunk ennek a városnak előteremteni.

– A jövő évi forrásmegosztást és költségvetést a szokásos január– február helyett már az ősz elején el kívánják fogadni. Hol tartanak az erről szóló tárgyalások?

– Kezdeti stádiumban van még, folynak az egyeztetések. Mi már tudjuk, hogy milyen szempontokat szeretnénk érvényesíteni. Ezek azok a fontos területek, amelyek egyben a legproblémásabbak is: a közlekedés és a tömegközlekedés, az úthálózat, az egészségügy, illetve a humánszféra.