Egy, a Magyar Turizmus Rt. által készített felmérés alapján az aktív üdülési formák közül mind a fiatal, mind a felnőtt lakosság körében egyre nagyobb az érdeklődés a kerékpározás iránt. A Széchenyi-tervben kiemelten kezelik a kerékpárturizmus támogatását. A gazdasági és a közlekedési tárca a közeljövőben tervezi közös pályázat megjelentetését a kerékpárhálózat fejlesztésére.
A kerékpárosok által használt országos törzshálózat 5500 kilométer hosszú: ebből eddig 300 kilométer szilárd burkolatú út épült meg, 1600 kilométeren kisforgalmú mellékutat, 1200 kilométeren pedig árvízvédelmi töltést lehet igénybe venni, 2400 kilométer kerékpárutat pedig a következő években kell megépíteni – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Budai Zoltán, a Gazdasági Minisztérium turisztikai helyettes államtitkára. Nem elképzelhetetlen, hogy tíz éven belül kétszeresére növekszik a kerékpárosok aránya a hét végi, üdülő-, kiránduló-, turista-, átutazó- vagy akár a napi hivatásforgalomban, ehhez azonban meg kell teremteni a szükséges infrastrukturális feltételeket. Egy kilométer szilárd burkolatú kerékpárút építési költsége mai árakon számolva húszmillió forint, így az országos hálózat kialakítása csak lépésenként történhet meg. A jelenlegi, illetve a jövőbeli beruházások során elsőbbséget élvez a Balaton körüli, a Duna menti, a Tisza–Bodrog menti, valamint a Fertő tó körüli kerékpárutak megépítése.
A Balaton körüli hálózat hiányzó szakaszainak kiépítése tavaly kezdődött, a munkálatok koordinálását a közlekedési tárca – amely idén egymilliárd forintot fordít a hazai kerékpárutak fejlesztésére – vállalta. Az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóságnak, valamint a Balaton-parti három megye állami közútkezelő közhasznú társaságainak közreműködésével az önkormányzatokkal egyeztetve elkészültek a hiányzó szakaszok kivitelezési tervei. Jelenleg a tó körül még 51,7 kilométer hosszú kerékpárút megépítése szükséges, ennek becsült építési költsége 1,45 milliárd forint. A közlekedési tárca számításai szerint a 200 kilométer hosszú összefüggő kerékpárutat 2002 végétől lehet igénybe venni – tudtuk meg Manninger Jenőtől, a tárca politikai államtitkárától. Tavaly például átadták a Csopak–Balatonalmádi közötti új szakaszt, emellett nyolc település kapott a belterületükön vezető kerékpárutakhoz támogatást. A régióban átadás előtt áll a Veszprém–Balatonalmádi közötti kerékpárút, és a napokban született döntés a 2001. első félévi pályázatokról.
A Duna, illetve a Tisza menti kerékpárutak részét képezik az EuroVelo-hálózatnak is. A társadalmi szervezetek, a helyi önkormányzatok, illetve az érintett tárcák összefogásával Magyarországon elsőként a Tisza mentén került kihelyezésre az EuroVelo jelzés. Tiszadob és Tiszaújváros között 2001. július 18-án egy 15 kilométeres jó burkolatú szakaszt jelöltek meg a tiszadobi nemzetközi túrakerékpáros találkozó résztvevői. A Magyarországon átmenő közel 400 kilométer hosszú EuroVelo-szakasz lényegében rendelkezésre áll, a kis forgalmú utakon és a jó burkolatú gátakon biztonságosan lehet kerékpározni. Szükséges azonban még megépíteni a nagyobb városokon – mint Sárospatak, Szolnok, Szeged – átmenő EuroVelo-utakat.
A közlekedési tárca mellett a GM idén 150 millió forintot ad regionális, elsősorban turisztikai célokat szolgáló kerékpárutak fejlesztésére, és számítani lehet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatására is. A jelenlegi pályázati szabályok szerint az önkormányzatok évente két alkalommal pályázhatnak állami forrásra. A regionális kerékpárutak építése szintén pályázati rendben zajlik, a feladatokra – területbiztosítás, tervezés, építési engedélyezés, vízelvezetés, csatornázás, közműkiváltás, tájékoztató táblák – legkevesebb 20 százalékos arányban saját forrást kell biztosítani, a fennmaradó részt pedig állami támogatásból lehet finanszírozni. A Széchenyi-tervben ugyancsak szerepel a kerékpárturizmus támogatása. Igénybe lehet venni kerékpárszerviz, -tároló, -őrző és -fogadó épületek megvalósításakor
Galatasaray
Sallai remek megmozdulása után teljes összeomlás: kitömték a Galatasaray csapatát a BL-ben
