Nagyboldogasszony napján a katolikus egyház azt ünnepli, hogy Szűz Mária, Jézus Krisztus anyja földi életének befejeztével testével és lelkével együtt a mennybe felvétetett. Más szóval: a krisztusi megváltás, amely halálunk után a feltámadt Krisztus életében való részesedést jelenti, és amelyet mindannyian még csak várunk, Máriában már beteljesedett – mondta Paskai László bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek. Lapunknak adott interjújában Nagyboldogasszony ünnepéről, a magyar millenniumról és a magyarság lelki megújulásáról fejtette ki véleményét.
Magyarország bíboros-prímása milyen gondolatokkal búcsúzik a magyar millenniumtól?
- A millenniumi évben emlékeztünk arra, hogy ezer évvel ezelőtt történt István fejedelem megkoronázása Esztergomban a II. Szilveszter pápától adományozott koronával. A koronázás nemcsak szép szertartás volt, hanem történelmi esemény is, amely meghatározta az ország jövőjét, történelmét, kultúráját. Abban az időben a pápa volt Európában a legnagyobb tekintély. A pápától kapott korona István személyének és művének az elismerése volt, a pápai elismeréssel pedig az európai országok nagyra értékelt és egyenrangú tagja lett. A millenniumi év alkalmat adott a magyar nép történelmének, kultúrájának, értékeinek felidézésére, jobb megismerésére. Ezt a célt sokfelé igen értékes rendezvény szolgálta, főleg a millenniumi zászló átadása alkalmával. Bárcsak folytatódna magyar értékeink megismerése, megőrzése, és így építhetnénk az egészséges magyar jövőt!
- Mit ünneplünk Nagyboldogasszony napján?
- Nagyboldogasszony napján a katolikus egyház azt ünnepli, hogy Szűz Mária, Jézus Krisztus anyja földi életének befejeztével testével és lelkével együtt a mennybe felvétetett. Más szóval: a krisztusi megváltás, amely halálunk után a feltámadt Krisztus életében való részesedést jelenti, és amelyet mindanynyian még csak várunk, Máriában már beteljesedett.
- Mi a véleménye arról, hogy mostanában egyre többen fordulnak a honfoglalás előtti ősvallásunk fő alakját jelentő Napba Öltözött Boldogasszony felé? Egyetért azzal, hogy a magyarság lelkében valamilyen titokzatos módon már akkor is élt a Mária-tisztelet, amikor az Emberfiát még nem is ismerték?
- Ezt a felfogást szamárságnak tartom. A Napba Öltözött Asszony képe a Szentírásból, a Jelenések könyvéből származik. A kérdésben szereplő beállítottságot csak olyan fogalmazhatja meg, aki a kereszténységen kívül él, és nem érti a kereszténység belső lényegét, lelkiségét.
- Ön szerint a magyarság lelki megújulásához elegendő lendületet adott az ezredforduló, a szent év és a magyar millennium?
- Kérdése két különböző tartalmú eseményre vonatkozik. A szent évet, amely Jézus Krisztus születésének kétezredik évfordulójára emlékeztetett, csak a katolikus hívek ülték meg. A magyar katolikus egyház is törekedett arra, hogy annak a lelkületébe bekapcsolódjék, elsősorban II. János Pál pápa szándéka szerint. A magyar millennium viszont a magyar történelem kiemelkedő történelmi eseményére emlékeztetett, amely így az egész magyar nép ünnepe volt. Sokféle módon és sokféle formában történt a magyar értékeknek, a magyar önazonosságnak a felidézése, erősítése. Természetesen mindkét eseményre elmondható, hogy többet is tehettünk volna. A jövő dönti el mindkét esemény megünneplésének az eredményességét. Én úgy ítélem, hogy mindkettő sok pozitívumot hozott a magyar katolikus egyház és a magyar nemzet életébe.
- Ön szerint a kormány méltó módon megünnepelte Szent István királyunk megkoronázásának ezredik évfordulóját?
- A magyar millennium a keresztény magyar államiság megalapításának az ünneplése volt, érthető, hogy a megünneplésből állami életünk vezetőinek, a magyar kormánynak ki kellett vennie a részét. A kormány igen sokat tett a méltó megünneplésért, amelyért minden magyar részéről köszönetet érdemel.
- Hol tartanak az ősszel Rómában megnyitandó, a magyar kereszténység ezeréves történetét bemutató kiállítás előkészületei? Az állami vezetők közül részt vesz-e ezen valaki?
- Nagy összefogással, komoly munkával készül a kiállítás, amely az Apostoli Szentszék és Magyarország ezeréves kapcsolatának a bemutatásáról szól. Jól tudjuk, hogy a külföldön megrendezendő kiállítások nagyon összetett és bonyolult munkát kívánnak. Jelen esetben hozzá kell venni, hogy ez a kiállítás éppen a Vatikáni Múzeumban lesz, amelyik a világ egyik legértékesebb és leglátogatottabb múzeuma. Természetesen több állami vezető is részt vesz az október 9-i megnyitón.
- Az Európa Tanácsban a közelmúltban egy meglehetősen hosszú vita lezárásaként a csángókról kijelentették, hogy a magyar nyelv egy archaikus változatát beszélik. A magyarországi római katolikus egyház vezetői, valamint a tagjai mit tehetnek azért, hogy a csángók következő generációi is őseik nyelvét beszéljék?
- Tiszteletre méltó, hogy az Európa Tanács foglalkozott a csángók ügyével, de a nyelvük eredetének a megállapítása nem az ő hatáskörükbe tartozik. A magyar katolikus egyház sokféle formában foglalkozik a határainkon kívül élő magyarok ügyeivel, így a csángók kérdésével is. De nem szabad elfelejteni, hogy ez nem vallási, hanem nemzetiségi kérdés. Annyiban kapcsolat van a kettő között, hogy a vallás az anyanyelv megőrzésének egyik lényeges tényezője, természetesen valamennyi vallást figyelembe véve. A katolikus egyház részéről több kezdeményezés volt, bár különösebb eredményt nem sikerült eddig elérnünk.
- Az előző évtizedek során ön szerint a püspöki kar mindent megtett a csángókért, vagy többet is tehetett volna? Tárgyaltak-e például erről a iasi püspökkel, aki a csángók által lakott terület lelki elöljárója?
- Gyakorlatilag csak egy évtizede van arra lehetőség, hogy a határon kívüli magyarok kérdéseivel szabadon foglalkozhatunk. Semmilyen kérdés esetén nem lehet azt mondani, hogy valaki mindent megtett az elérendő célért. Jelen esetben azt is figyelembe kell venni, hogy nagyon összetett ügyről van szó, amelyben csak az Erdélyben élő magyarok segítségével és összefogásával lehet valamilyen eredményt elérni. Egyébként személy szerint én már többször találkoztam a iasi püspökkel.
- Mit gondol arról, hogy az MSZP és az SZDSZ ellenállása miatt elbukott a lelkiismereti és egyházalapítási törvény reformja?
- A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvényt 1990-ben alkotta meg a parlament. Az eltelt idő azt mutatta, hogy bizonyos módosításra szükség van a visszaélések kiküszöbölése miatt. A visszaélés lehetősége a közéletet, illetve az állami hatóságokat érinti. Ezért a törvény módosítása nem a katolikus egyház érdeke. Annyiból sajnálom a módosítás elmaradását, mert a visszaélések segítik egyesek szemében a vallás lejáratását.
- Ön szerint milyen lesz az új évezred katolikus egyháza?
- A jövő mindig titok. Lehet szép egyéni vágyakat megfogalmazni a bekövetkező jövőről. Ilyenekkel nem szoktam foglalkozni, ezért a kérdésére nem is tudok választ adni.
- Megvalósulhat-e valaha is a Krisztus-hívők egysége?
- Ennek a célnak az eléréséért közösen dolgozunk és imádkozunk. Hogy mikor és hogyan történhet ez meg, senki nem tudja. Bízunk abban, hogy Isten kegyelme megadja a benne hívők látható egységét is.
- Mi a véleménye arról a kezdeményezésről, hogy át kellene világítani az egyházi vezetőket, köztük a klérus tagjait?
- Csak a katolikus egyház részéről válaszolhatok. Az egyházi személyek átvilágítását egyesek felvetették egy évtizeddel a törvény létrejötte után. Ilyenformán idejétmúlt ez a kérdés. Ebben nem a vallási, hanem a politikai szempontok szerepelnek. Egyébként a püspököket kinevezésük előtt az Apostoli Szentszék sokkal mélyebben „átvilágítja”, beleértve emberi, erkölcsi és szellemi adottságaikat is. Ennek a kérdésnek a jelenlegi felvetése idejétmúlt, és egyesek zavarkeltésre akarják felhasználni.
origo.hu
Brüsszel vs. Magyarország: már több mint 40 ezren követelik Magyar Péterék távozását
