Tegnap hajnalban indult el a Parlamentből a Dunán Esztergomba a Szent Korona. Nemzeti ereklyénket a Szent Korona Testület tagjai – Mádl Ferenc köztársasági elnök, Áder János, az Országgyűlés elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke és Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke – fogadták, majd felvitték a bazilikába, ahol Paskai László bíboros-prímás, esztergom–budapesti érsek Karl-Jozef Rauber vatikáni nuncius jelenlétében ünnepi szentmisét celebrált. Paskai a nunciustól átvette azt a levelet, amelyet II. János Pál pápa az ünnep alkalmából a magyarságnak írt, majd megismételte Szent Istvánnak azt az imáját, amelyben hazánkat felajánlotta Szűz Máriának.
A szentmise után Áder János, az Országgyűlés elnöke fölidézte az államalapító királyunk alakját, és azokat az intelmeket, amelyeket fiához, Szent Imre herceghez írt. – Amikor ezer évvel ezelőtt Esztergomban Szent István homlokára helyezték a magyar királyi koronát, a fiatal keresztény magyar állam előtt ugyanúgy felsejlett a jövő ígérete, mint most, amikor a harmadik évezred küszöbén a polgárosodó államot építjük – hangsúlyozta.
Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: Szent István a reményt is örökül hagyta, amely az elmúlt ezer esztendőben mindig a megújulást jelentette. Magyarországot az elmúlt tíz évszázad alatt öt birodalom próbálta leigázni. Ezek a világrontó birodalmak, köztük a XX. század nemzetiszocialista és szocialista birodalmai egytől egyik a történelem süllyesztőjébe kerültek, mi, magyarok pedig újra meg újra kivívtuk szabadságunkat és függetlenségünket. Ha kellett, Európát, ha kellett, európaiságunkat, és ha kellett, magyarságunkat is megvédtük – hangoztatta Áder János.
A történelmi egyházak képviseletében a bazilikában Bölcskei Gusztáv református püspök mondott köszöntőt. Az ünnepséget követően Mádl Ferenc köztársasági elnök felavatta Melocco Miklós István megkoronázása című szoborkompozícióját a vár északi rondelláján. A tizenkét méter magas, fehér mészkőből faragott szobor azt a pillanatot örökíti meg, amikor a királyt megkoronázó érsek az államalapító fejére illeszti a pápa által adományozott koronát.
Az államfő beszédében kiemelte: Szent István életműve mindmáig tiszteletet parancsol, érdemes az utókor hálájára.
– István király országot és államot alapított, s a fejlett kultúrájú és keresztény Európába vezette Magyarországot. Az államalapító által megálmodott jövő egy erős Magyarország álma, s nekünk még sok a tennivalónk. Szent István intelmei ma is időszerűek – hangsúlyozta Mádl Ferenc –, a törvényeket be kell tartanunk, nem szabad elfelejteni. – Minden embernek egyforma jogai vannak; segíteni kell a szegényeket, a kisebbségeket, és a határon túli magyarokat – mondta.
A város fölé magasodó millenniumi alkotást Bölcskei Gusztáv református és Szebik Imre evangélikus püspök, a konstantinápolyi patriarchátus képviseletében Mihail metropolita, végül Paskai László bíboros áldotta meg.
A nemzeti ereklyét szállító hajó délután fél 5-kor indult vissza és este 8 óra után kötött ki a Parlament előtt, majd a koronát több ezer fővárosi polgár kíséretében szállították visza az Országházba.
*
A repülősök védőszentje, Nagy-boldogasszony napja alkalmából ünnepi megemlékezést tartottak tegnap Szolnokon a Magyar Honvédség 89. Vegyes Szállítórepülő Ezredénél. Talla István vezérőrnagy, a légierő vezérkari főnöke és Járomi Barnabás ezredes, az ezred parancsnoka megkoszorúzta a magyar repülés első hősi halottja, Takács Sándor pilóta emlékére állított kopjafát. Ezt követően az ezred nyugdíjba vonuló tagjait köszöntötték a katonai vezetők.
Levél a pápától – Szent István halálának évfordulóján a magyar millennium kiemelkedő eseménye történik Esztergomban, ahová megérkezett a tiszteletre méltó elődünktől, II. Szilveszter pápától adományozott korona – olvasható abban a levélben, amelyet II. János Pál pápa Nagyboldogasszony ünnepe alkalmából küldött Paskai László bíboros-prímásnak, Esztergom–Budapest érsekének. A szentatya szerint a magyar nép számára az ősi korona nemzeti önazonosságuk, az ország ezeréves történelme és kultúrája jelképe, amelyet nemzeti ereklyeként tisztel. Rámutatott: az isteni gondviselés nagy ajándéka volt, hogy ezer évvel ezelőtt a magyar nemzet számára kiváló államférfit adott. István király családi élete példamutatóan áll előttünk ezer év távlatából. Kiváló nevelőkre bízta gyermeke fejlődését, többek között Szent Gellértre, a későbbi csanádi püspökre. A pápa szerint István király családja – feleségével, Boldog Gizellával és fiával, Szent Imrével – valóban szent család volt. Az Árpád-ház számtalan szentet és boldogot adott az egyháznak. Mint a szentatya levelében fogalmazott: a kultúra egyik legfontosabb tényezője a nevelés. Ez azonban nem csupán abban áll, hogy a jövendő nemzedéknek átadjuk a tudományos vívmányok és a technikai eredmények foglalatát. Hasonló, sőt nagyobb erőfeszítést kell tenni a nevelés területén is: nem mulaszthatjuk el, hogy ne szóljunk ennek a nagy államférfinek arról a kiemelkedő lelki tulajdonságáról, amely erőt és indítást adott az országot megszervező nehéz munkájának eredményes végzéséhez. Meg kell tanulnunk imádkozni. Mivel a mai világ számos megpróbáltatás elé állítja a hitet, így a felületes imádkozók nemcsak középszerű keresztények lennének, hanem veszélyeztetett keresztények is. A magyar nép mindvégig megőrizte lelkében ennek a felajánlásnak a tudatát, és ez lett a magyar Mária-tisztelet nemzeti sajátossága – olvasható II. János Pál levelében.
*
A kormány – ha erre lehetőséget kap – a következő ciklusban törvényben szeretné szabályozni, hogy Nagyboldogasszony napja Magyarországon is munkaszüneti nap legyen – közölte a kormányfő szokásos szerdai rádióinterjújában. Hozzátette, hogy erről a kérdésről hosszas, részletes egyeztetést kell folytatni a munkaadókkal. Orbán Viktor emlékeztetett rá, hogy a világ legtöbb országában, ahol jelentős számú a katolikus hívek közössége, általános munkaszüneti nappá nyilvánítják Nagyboldogasszony napját. Hozzátette: ez a magyar katolikusoknak egy régi sérelme. (B. L.)
Liverpool
A Liverpool megint elszórakozta az előnyét, Szoboszlai kisegítette a csapatot
