Fasor az égben

Európa több nagyvárosában a tetőre járnak golfozni, paradicsomot palántázni vagy madárdalban gyönyörködni a lakók. A zöldtetők növényzetét nem kell öntözni, mégis párologtatnak, tisztítják a levegőt és megszépítik a várost.

Budapesten a zöldterületek aránya a környezetvédelmi határértékre süllyedt, parkosításra pedig nincs hely – legalábbis a talaj szintjén.

Németországban már törvény, hogy minden három százaléknál kisebb lejtésű tetőt köteles a tulajdonos „bezöldíteni” – állítja dr. Gerzson László, a Zöldtető-építők Országos Szövetségének (ZÉOSZ) elnöke. Nyugat-Európában és Amerikában a felső emeletek a legdrágábbak, mert saját tetőkert tartozik hozzájuk. Alacsony légi felvételről Bécs vagy Párizs is zöld a tetőkertek miatt. Hazánkban „mindössze” félmillió négyzetméternyi zöldtető van – egyelőre. Ahol egy ilyen kert – akár csak néhány bokorral – megjelenik, már ott terem a feketerigó, a lepke, a giliszta, a hernyó; kialakul egy miniatűr ökoszisztéma. A nagyvárosoknak a ZÉOSZ-elnök szerint nincs más ökológiai perspektívájuk.

Kétféle zöldtető létezik. Az intenzív zöldtető (tetőkert) földrétege negyven centiméteres vagy vastagabb – ugyanúgy öntözik és művelik, mint egy talajszintű kertet. Az ilyen háztetőkön óriási fák is nőhetnek. Egyedüli probléma a szél lehetne – felboríthatná, magával ránthatná a fákat a viszonylag vékony földréteggel együtt -, ezt speciális műszaki megoldásokkal akadályozzák meg. A tetőkertekben kitűnően érzi magát a trombitafolyondár, a sokvirágú rózsa és a lilaakác. Az extenzív zöldtetőnek vékony talajrétege van, növényei minimális gondozást igényelnek. Ilyenek a varjúhájfélék, valamint a levendula, a kövirózsák és a kakukkfű: szárazságtűrők, és beborítják a talajfelszínt. A varjúhájjal a gyomok nem tudják felvenni a versenyt, ezért az extenzív tetőkön nem vagy csak ritkán kell gyomot irtani.

Az intenzív kategóriába tartoznak a mélygarázs-tetők is, mint például az Erzsébet térre tervezett garázstető – mondja dr. Jámbor Imre, a Kertészeti Egyetem dékánja. Ezekre a födémekre olykor másfél-két méteres földréteget helyeznek, s ugyanúgy művelhetőek, mint bármely talajszintű közpark. Lakóépület vagy irodaház teteje nem bírna el ennyi földet. Az Erzsébet téri mélygarázs fölé a tervek szerint hatvan centiméter és két méter közti termőréteg kerül majd.

A tetőkerteknek helyi klímamódosító hatásuk van – mondja Jámbor professzor. Mára bizonyítást nyert, hogy a Föld légköre – a károsanyag-kibocsátás okozta üvegházhatás miatt – melegszik. A növényzettel fedett felület viszont nem hevül fel annyira, mint a kő vagy a beton. Egy közepes vízgazdálkodású növény a talajból felvett víznek csupán egy százalékát használja arra, hogy a szervezetét felépítse. A többit elpárologtatja, hogy hűtse magát – s így hőt von el a környezetétől. Télen fordítva történik: a növény megtartja a kisugárzó hőt. A tetőkertek télen fűtenek, nyáron hűtenek; azonkívül tisztítják a város levegőjét. Nemcsak azért, mert a növények oxigént termelnek és elnyelik a szén-dioxidot, s nem is csak azért, mert a lombok és levelek felfogják, „kifésülik” a levegőből a port és a szilárd szennyező anyagokat, hanem főként azért, mert a különböző mértékben melegedő felületeken a légnyomáskülönbségek helyi légmozgásokat indítanak, s ezek át- és kiszellőztetik a várost.

Ahhoz azonban, hogy ezek a folyamatok a nagyvárosi klímát befolyásolni tudják, a beépített és a zöld felületek megfelelő arányára van szükség. Ha a természetes felületek aránya ötven százalék alá süllyed, az környezeti hátrányokkal jár – túlmelegedéssel, szennyezettséggel, szárazsággal. Budapesten ez az arány körülbelül ötven-ötven százalék, tehát minden négyzetméternyi zöld felületre nagyon vigyázni kell, főleg a belső kerületekben – állítja a professzor. Jámbor Imre szerint a fővárosban már csak bontott épületek helyére volna szabad építkezni.

A megfelelő arányok mellett szükséges a zöld és burkolt felületek jó elrendezése is. Ha emitt kivágjuk a fákat, másutt pedig ültetünk, egy önszabályozó rendszert, a zöld felületek élő szövetét bontjuk meg – állítja a professzor. A zöldtetők látványa is fontos ökológiai érték – véli -, a városlakók lelki, idegrendszeri állapotán sokat javítana, ha sivár, szürke lapos tetők helyén élőkerteket láthatnának.

Már Szemiramisz függőkertje is hasonló lehetett, de a modern értelemben vett zöldtetők a hatvanas évektől honosodtak meg Nyugat-Európában. Akkoriban fedezték fel és kezdték használni a lágy PVC-vízszigeteléseket. E fóliák egyetlen ellensége az UV-sugárzás, ettől azonban megvédi őket a földréteg. A speciális anyagokat a gyökerek sem tudják átlyuggatni; sok fólia olyan méreganyagot tartalmaz, amit a gyökér az érintéskor megérez és elkanyarodik.

Magyarországon a kilencvenes évek elején indult a mozgalom, az Ybl Miklós Műszaki Főiskola garázstetejének bezöldesítésével. A zöldtetőépítés nagy üzlet, és több szakmát érint: együtt dolgozik az építész, a szigetelő, az öntöző szakember, az épületfizikus, a kerttervező és a kertész. Először az építészek és szigetelők vetették rá magukat a lehetőségre – mondja Gerzson László -, a mai napig is építészek kapják a megrendelést, majd megbíznak a „zöldítéssel” egy-egy kertész alvállalkozót. A ZÉOSZ-elnök szerint általában a generálkivitelezőé az érdem.

Az Épületszigetelők Magyarországi Szövetségének (ÉMSZ) elnöke, Vladár Péter szerint csapatmunka a flóratetők kialakítása. A szigetelők fő feladata az, hogy a tető vízhatlan legyen, az alatta levő helyiségek ne ázhassanak be. A közhiedelemmel ellentétben a talajréteg alá is kell hőszigetelés: a föld önmagában kevéssé hőszigetel, hiszen télen fölveszi a csapadékvizet és átfagy. A vízszigetelő anyagok – bitumenes, műanyag vagy gumilemezek – gyökérállóságát laboratóriumokban vizsgálják. A zöldtetők földrétege alá kavicsból vagy ásványi zúzalékból álló vízszivárgó réteget, valamint műanyag – tojástartóra hasonlító, apró mélyedésekkel ellátott – vízmegtartó tálcákat helyeznek. Ha ezt nem tennék, a tetők hamar kiszáradnának, a növényzet kiégne. Így azonban nincs szükség öntözésre, ugyanis a föld alatti vízmegtartó réteg tíz liter esővizet képes megtartani négyzetméterenként, s ez a vízmennyiség lassan párolog át a talajon. Jámbor Imre szerint a flóratetők vízkészletét csak szélsőségesen aszályos időszakban, végszükségben kell kiegészíteni. Ennek kettős gazdasági haszna van: egyrészt nincs szükség vezetékes vízre a fenntartáshoz; másrészt ha a tetőre hulló esőt nem vezetjük a csatornába, az nem fogja terhelni az átemelőt, a szennyvíztisztítót, és kevesebb csatornadíjat kell fizetnünk.

Nyáron a lapos tetők borítása hetven-nyolcvan fokra is felhevülhet, de egy tízcentis talajréteg alatt már nem melegszik húsz fok fölé. Télen ugyanez a földréteg a fagytól védi meg a tetőszigetelést. A hőtágulás, ami nagyon igénybe veszi az épületek födémszerkezetét, a földréteg alatt minimális – mondja a ZÉOSZ-elnök.

Minden lapos tetőt be lehet zöldíteni, állítja Vladár Péter. Gyenge teherbírású tetőkre csupán három-hét centiméteres zöldesítő réteget helyeznek – ezt a szigetelés után tekercsekben viszik föl a tetőre, és egyszerűen kiterítik: pázsitszerű felületet ad. Sokan nem tudják, hogy magastetőket is lehet zöldíteni.

Egyre több magánház tetején jelenik meg a kert. A legolcsóbb, professzionális kivitelezésű extenzív zöldtető – Vladár Péter szerint – négyzetméterenként négy-nyolcezer forintba kerül. A tetőkertek ára minimum nyolcezer forint, felső határ a csillagos ég. Viszont a normál lapos tetők szigetelését körülbelül tizenöt évenként fel kell újítani, a zöldtetőknél erre nincs szükség. A szövetségi elnök szerint fontos, hogy a zöldtetők készítésével csak jó referenciákkal rendelkező szakembert bízzunk meg, aki megfelelő tervek alapján, minősített anyagokkal dolgozik. Ha a garázs tetejére fölterítjük a boltban kapható nejlonfóliát, majd földet lapátolunk rá, s azt bevetjük fűmaggal, abból nem lesz tartós, esztétikus zöldtető – véli az elnök.

Magyarországon – főleg a multinacionális cégek térhódítása nyomán – egyre több lapos tetős üzletközpont és logisztikai telep épül. Mind több cég hangoztatja – imázselemként – környezetvédelmi elkötelezettségét. Demján Sándor vállalkozó, aki a Westend City Center tetején változatos tetőkertet alakított ki, tavaly elismerő díjat kapott a zöldtetőépítők nemzetközi szövetségétől. Az üzletember lapuknak elmondta: azt szeretné, ha a Városligetig elkészülne a vágányok felülépítése, s azon egy madárcsicsergős allét alakítana ki – egy fasort az égben. Demján Sándor szerint egyelőre kevés az olyan magyar cégvezető, aki szívesen áldoz környezetvédelmi célokra. Pedig a bevásárlóközpontokban vagy azok környékén elhelyezett természetes tájelemek sokat emelnek az üzletek értékén. Az ökológiai beruházások ésszerű befektetések, bár csak hosszú távon térülnek meg.