Felülvizsgálják a vámtörvényt

Igen jövedelmező üzletággá fejlődött mára a külföldről behozott használt autók kereskedelme, aminek rövidesen vége szakadhat, amennyiben a tervezett jogszabály-változtatás törvényerőre emelkedik.

A Népszava tegnap írt arról, hogy a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) adatai szerint a kereskedők a reális gépjárműérték tíz százalékáért hozzák be a használt járműveket, de az esetek többségében csak a számlán feltüntetett vételár után fizetik meg vámtételeiket.

Az alulszámlázás valóban ilyen méreteket ölt erősítette meg lapunknak Kovács Ferencné őrnagy, a használt gépjárműveket kezelő 7-es vámhivatal parancsnoka, aki elmondta: a vámhatóság mindenkor a vonatkozó jogszabályok értelmében, szabályosan és szigorúan jár el. Azonban a jelenleg hatályos törvényi szintű szabályozás GATT-egyezmény nem ad további mozgásteret a vámhatóság részére. Kovács Ferencné közölte: a vámhatóság tisztában van azzal, hogy a behozott használt gépjárművek valós és számlázott ára között jelentős különbség van, a vámérték a magánforgalomban ugyanis 80 százalék körül mozog. Ugyanakkor a vámhivataloknak csak arra van lehetőségük, hogy ellenőrzést végezzenek abban az esetben, ha úgy ítélik meg, hogy a bevallott vámérték 20 százalékkal kevesebb, mint a hivatal nyilvántartásában szereplő összehasonlító érték.

Ez pedig nem jelent mást közölte a vámhivatal parancsnoka , mint hogy megnézik: az importőrök könyvelésében valóban a számlán feltüntetett értéken szerepel-e a behozott gépjármű. A VPOP-nak lehetősége van arra, hogy felkérje az eladó ország vámhivatalát arra, nézzék meg, hogy milyen összeg szerepel az eladó könyvelésében. Legtöbb esetben azonban a két könyvelt összeg megegyezik a számlaértékkel. Ilyenkor nem tud mit tenni a vámhivatal, mint viszszautalja a biztosítékot az importőrnek, és lezárja a vizsgálatot. Kovács Ferencné támogatandónak tartja, hogy a tervezett jogszabály-változtatás tartalmazza, hogy a jövőben a kereskedelmi jellegű vámáruknál, így a gépjárműveknél is, a vámosok állapíthassák meg a behozott áru ellenértékét. Véleménye szerint nem a különböző típusú korlátozásokban kellene gondolkozni mint a négy, majd hat évnél idősebb autók behozatalának tilalma , hanem egy szektorsemleges megoldásra lenne szükség annak érdekében, hogy a vámhivatal, majd azon keresztül a költségvetés hozzájusson a reális vámértékhez.

Az új szabályozás rendelkezhetne az önsúly vagy a köbcenti mértékéről, de lehet egy olyan pluszköltség is, amelyet nevezhetnének termék- vagy regisztrációs díjnak. Ennek mértéke megegyezhetne a fogyasztási adóval. Így a regisztrációs díjat nem a számlaérték, hanem független importőröknél a nettó katalógusár, a márkakereskedőknél pedig a gyári számla alapján állapítanák meg.