Hiányosan étkező középiskolások

Rendszertelenül étkeznek a középiskolások: 40 százalékuk nem reggelizik, 18 százalékuk nem ebédel, s 25 százalékuk nem vacsorázik – derül ki egy nemrégi, 15–18 évesek táplálkozási szokásait vizsgáló, országos reprezentatív felmérésből.

A kapott eredmények szerint a rendszertelen táplálkozás miatt a középiskolások 15 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, s náluk egyre korábban jelentkezhetnek a szív- és érrendszeri panaszok.

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet idén végzett reprezentatív felmérésében 3071 15–18 év közötti fiú és 3249 lány táplálkozási szokásait, táplálkozási ritmusát, s a főbb élelmiszerek fogyasztási gyakoriságát elemezték. A táplálkozási ritmusról a következő eredmények születtek: a középiskolások 62 százaléka reggelizik naponta, 82,2 százaléka ebédel, s 74,7 százaléka vacsorázik. Tízórait 48,5, uzsonnát pedig 27,8 százalékuk fogyaszt. A reprezentatív vizsgálat során a kutatók a megkérdezett középiskolások antropometriai paramétereit: testtömegét, testmagasságát, derék- és csípőkörfogatát mérték meg, amelyekből kiszámították a testtömegindexet. A kapott eredmények szerint a középiskolások 15 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. Fiúknál 15,2, lányoknál 14,9 százalék ez az arány. A rendszertelen, s összetételében nem megfelelő táplálkozás egyik oka az elhízás gyerekkori kialakulásának, az egyre korábban jelentkező szív- és érrendszeri megbetegedéseknek. Az elhízás két másik oka: az örökletes, illetve genetikai tényezők, valamint a mozgáshiány. A gyermekek táplálkozása és fizikai aktivitási szintje egyformán fontos szerepet játszik a testsúly kialakulásában. A televíziózás és a számítógépes játékok egyre népszerűbbé válása vitathatatlanul hozzájárul a gyerekek mozgásszegény életviteléhez. A középiskolások 57 százaléka csak alkalmanként és az iskolai tornaórákon sportol. A fiúk 30, a lányok 25 százaléka sportol rendszeresen.

A kormány által elfogadott népegészségügyi program kiemelt szempontként kezeli az iskolai felvilágosítások és az egészségvédelmi akciók kérdését. A fiatal korosztály egészségvédelme során megelőzhetők lennének azok a szív- és érrendszeri megbetegedések, amelyek a legfőbb halálokként szerepelnek a hazai statisztikákban. Információink szerint a program gyakorlati végrehajtásáért felelős Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szakemberei annak a lehetőségét vizsgálják, hogy a háziorvosok hogyan tudnának több időt szentelni a kártyájukat leadó állampolgárok egészségvédelmére, felvilágosításra és betegségmegelőzésre. Azt is vizsgálják, hogy a megelőző jellegű háziorvosi tevékenységet hogyan lehetne anyagilag is elismerni, beépíteni az egészségbiztosító általi finanszírozásba.


A nyári felvételiKRE ma még személyesen leadhatják jelentkezési lapjukat az egyetemekre, illetve főiskolákra jelentkezők, de a postán feladott dokumentumokat az intézmények már nem fogadhatják el, mert a jelentkezési lapok beérkezési határideje ma jár le. Mivel az egyes felsőoktatási intézményekben nincs egységes nyitva tartás, így az egyetemek és főiskolák hivatalai ma más-más időpontban zárhatják kapuikat. Érdemes odafigyelniük az érintetteknek arra, hogy megfelelően töltsék ki a jelentkezési lapokat, különben a jelentkezés automatikusan érvénytelenné válik. Az idén nyári felvételikre az államilag finanszírozott képzés esetén csak a katolikus egyházak által fenntartott intézményekben van lehetőség, ezekbe még mintegy száz hallgatót várnak, illetve az intézmények költségtérítéses képzéseket is meghirdethettek. A kisebb érdeklődés miatt nem sikerült feltölteni az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés négyezres keretszámát, erre a képzési formára még 2400 hallgató jelentkezését várják. A felvételi eredményéről 2001. szeptember első napjaiban kapnak értesítést a jelentkezők. (Információk a www.felvi.hu honlapon.) A kormány 2001/2002-es tanévre vonatkozó határozatában 55 ezer államilag finanszírozott hallgató felvételét biztosította, ebből nappali tagozatra 43 895 fő nyert felvételt. (Cs. Sz.)