Ukrajnában egyedülálló oktatási formát kínál háromszázhatvankilenc diákjának a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola. Az ország többi felsőfokú intézményében ugyanis csak egyszakos képzés folyik. Beregszászon tanítói, óvónői képesítést lehet szerezni, s azok, akik két szakot szeretnének felvenni, az angol, a földrajz és a történelem különféle kombinációi közül választhatnak. Így könnyebb az elhelyezkedés, hiszen a kis létszámú magyar iskolákban egy tárgyból nehezen jön össze a teljes katedrányi óraszám. A tanítói szak akkreditálása az idén fejeződött be, így az is az állami diplomával egyenértékű oklevelet ad a sikeres záróvizsgát tett hallgatóinak.
A diákoknak nem kell fizetniük, annak ellenére, hogy az iskola nem kap állami támogatást, hanem kizárólag pályázatokból él. A főiskola az egyetlen önálló magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény Ukrajnában. A közgazdászok, a kertészek és szőlészek magyar nyelvű képzése magyarországi felsőfokú intézmények kihelyezett tagozatain folyik. Az ősszel megnyíló kollégiumot szintén anyaországi támogatásból vásárolták meg: a főtéri, impozáns, de még romos állapotú Grand Hotel épülete lesz száztíz diáknak az otthona. Egész Kárpátaljáról érkeznek, hiszen az állami egyetemen a nyelvünkön kizárólag magyarnyelv- és -irodalom-tanárokat képeznek.
Az 1994-ben a nyíregyházi főiskola kihelyezett tagozataként alakult, rá két évre önállósult intézmény létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egyes szakokon (például az angol–történelmen) több mint háromszoros a túljelentkezés. A legnagyobb gond a tanárhiány. Az Apáczai Közalapítvány által adott tizenhatmillió forintból létrehozott vendégházra is azért volt szükség, hogy a minőségi oktatást biztosító vendégtanári gárdának szállást tudjanak biztosítani. A tanárok különben az állami bérlista szerint kapják a havi tizenkétezer forintnyi fizetésüket, ezért kiegészítésként megpróbálnak nekik ösztöndíjat szerezni.
A kárpátaljai magyar diákok oktatásában – főleg óvodai és középiskolai szinten – az egyház is szívesen vállalna szerepet, de az egyházi épületek visszaszolgáltatása Ukrajnában még alig kezdődött el. A vallás szabad gyakorlása is alig tíz esztendeje lehetséges, s ahogyan Majnek Antal, a Kárpátaljai Apostoli Adminisztratúra kormányzója fogalmaz, egyelőre annak is örülnek, hogy egyáltalán dolgozhatnak. Várhatóan szeptembertől működni kezd az első katolikus gimnázium Munkácson (reményeik szerint az állam fizeti majd a pedagógusok bérét és az épület rezsijét), s arra is van kormányzati ígéret, hogy a plébániák visszakapják épületeiket és földjeiket. Eddig tizenegy, korábban bezárt templomot sikerült visszaszerezniük a kárpátaljai katolikusoknak – hatot nem adtak vissza, részben azért, mert a gorbacsovi nyitás idején lerombolták (!) őket –, az utóbbi években pedig külföldi támogatásokból tizenöt újat sikerült építeniük, és négy másiknak a befejezése várható a közeljövőben. Jelenleg nyolc oktatási intézményt működtetnek, amelyek sokkal jobban felszereltek, mint az állami iskolák. Nem egy esetben tapasztalták, hogy ukrán nemzetiségű szülők is oda íratják gyermekeiket, mert ott jobb képzést és könnyebb boldogulást remélnek csemetéiknek.
Az egyházaknak az állami patikákkal vetekedő, tizenkét telephelyes gyógyszerelosztó központjuk van. Vállalkozásokat is indítottak, igaz, ezek nem működnek a legjobban, mert „nincs hozzá elég rafinéria és kapcsolat”.
– Nem volna tragédia, hogy az egyház nem gazdag – mondja Majnek Antal –, ha az emberek nem lennének szegények. De azok, és így rászorulnak az egyház támogatására. Szívesen bővítenénk a szociális-oktatási intézményeinket, ha volna hol, de például Ungváron szinte semmit nem kaptunk vissza. A központban három nagy épületünk volt a templom mellett, ám szó sincs a visszaszolgáltatásukról. Három hónappal ezelőtt több száz aláírással megerősített levelet küldtünk Kucsma elnöknek, aki megígérte, hogy utánanéz az ügynek, ám azóta sem történt semmi.
Az anyaországból származó katolikus püspök sorsa jól jellemzi az egész kárpátaljai magyarság problémáját: mivel sok éve ott él, a hatályos törvények értelmében kénytelen volt lemondani magyar állampolgárságáról, és kérnie kellett az ukránt. Miután azonban Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök aláírta a püspök állampolgárságról való lemondási kérvényét, az ukrán belügy nem vette át a kérvényét.
A kárpátaljai katolikus magyarok püspöke immár három hónapja hontalan.
Galatasaray
Sallai remek megmozdulása után teljes összeomlás: kitömték a Galatasaray csapatát a BL-ben
