Kútba esett a rendkívüli ülés

Két szavazás után is határozatképtelen maradt tegnap az Országgyűlés, így a rendkívüli ülésen nem alakulhattak meg az MSZP és az SZDSZ által létrehozni kívánt vizsgálóbizottságok. A kormánypártok soraiból tizennégy kisgazda képviselő – Torgyán József pártelnök előzetes felszólítására – igennel szavazott.

A két ellenzéki párt azt szerette volna elérni, hogy alakuljanak meg azok a vizsgálóbizottságok, amelyek közül az egyik a miniszterelnök felelősségét firtatná a Szabadi Béla volt mezőgazdasági államtitkár terhére rótt visszaélésekkel kapcsolatban, a másik pedig az Orbán-bányák állami megrendelésű dolomitszállításainak körülményeit vizsgálná. Mindkét szavazáson 159-en voksoltak a határozatképességhez szükséges 194 helyett. A szavazási lista szerint először 114, majd 116 MSZP-s és 21 SZDSZ-es képviselő mellett az FKGP-frakcióból 14-en, a függetlenek közül pedig ketten – Hortobágyi Krisztina és Kupa Mihály – voksoltak igennel a napirendi javaslatra. A MIÉP-frakció részéről mindkétszer hat nem szavazat érkezett. Az első alkalommal Mánya Kristóf (Fidesz) nemmel szavazott, Gyuga Pál független honatya pedig tartózkodott. A Fidesz, az MDF és a kisgazda frakció többi tagja nem vett részt a szavazáson.
A Fidesz-frakció tegnap kezdeményezte: a Dunaferr vagyonkezelésével összefüggő kérdéseket eseti parlamenti bizottság vizsgálja ki.
Nem örülünk annak, hogy az idei nyáron ugyanaz az izgága politizálás folytatódik, mint amit a magyar polgárok már eddig is láthattak a szocialista párttól: építés helyett rombolás, az országot előre vivő hiteles, kritikus javaslatok helyett vég nélküli botránypolitizálás – mondta napirend előtti felszólalásában Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője. A politikus szemtelen hazugságnak nevezte azt a szocialista véleményt, miszerint a Munka Törvénykönyvének módosításával a kormány elvette az emberektől a szabad szombatot. Megjegyezte: a törvény hatályba lépése óta mintegy féltucat szombat telt el, és az emberek nem éreztek változást. Szájer kitért arra is, hogy az MSZP kétkamarás, kisebb létszámú parlamentről szóló javaslatáról szintén kiderült: az csak választási fogás.
Szentgyörgyvölgyi Péter kisgazda frakcióvezető a biológiai és a szellemi környezetszennyezésről szólt napirend előtti felszólalásában. Szellemi környezetszennyezésnek nevezte azt, amikor „szöges ellentétben vannak a szavak és a tettek, amikor a nagy világutazó, chilei cseresznyeexportőr azt skandáltatja, hogy bolsik haza, majd összeáll velük a szavazatok szintjén, egyelőre”. Szentgyörgyvölgyi felhívta a figyelmet arra: a volt agrárminiszter most a dupláját ígéri annak, aminek korábban a felét sem teljesítette, amikor erre módja lett volna. – A szellemi környezetszennyezés legalább olyan veszélyes, mint a biológiai, ezért a környezetszennyezés ellen minden szükséges intézkedést meg kell tennünk, mégpedig haladéktalanul – fogalmazott.
Pető Iván (SZDSZ) frakcióvezető-helyettes felidézte, hogy a Bánk bán című film elkészítése kapcsán nyilvánosságra került egy olyan irat, amely tanúsága szerint a költségek 15 százalékát Fidesz közeli cégeken keresztül „kisíbolják”. – Ha igaz a gyanú, hogy a Fidesz a Bánk bán-modellt alkalmazta a Postabank túlkonszolidálásánál, és az autópálya-építésnél is működik a 15 százalékos részesedés, akkor vannak, akik milliárdokhoz jutottak jogtalanul – tette hozzá. A politikus kifejtette: minden nyugat-európai országban parlamenti ügy lenne abból, ha kiderülne, a kormány bármely tagjának közvetlen családtagja állami vállalatok beszállítója.
Bogár László, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára válaszában párhuzamot vont a Dunaferr-ügy és az ötvenes évek koncepciós perei között. Az ellenzéki felszólalás kapcsán kijelentette: ki mint él, úgy ítél.
Varga István (MDF) arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendkívüli ülés összehívásához rendkívüli indok kell. – A szociálliberális agytröszt nem pihen a nyári szünetben sem. Medgyessy Péter MSZP-s miniszterelnök-jelölt tanácsadói csapata naponta ontja „a népet boldogító” ötleteket és ígéreteket, amelyek nagy részét, az előző parlamenti ciklus tapasztalatai alapján már nem sokan veszik komolyan – fogalmazott a kormánypárti képviselő. Varga István szerint az ellenzéknek bizalmatlansági indítványt kellene benyújtania, ha nincs megelégedve a kormányfővel. Az MDF-es politikus kitért arra, hogy Kovács László, az MSZP elnöke határozottan elutasította az észak-erdélyi autópálya ötletét, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök javasolt román kollégájának. – E kezdeményezés jelentőségét nem kell magyarázni annak, aki a legkisebb együttérzéssel is viseltetik az ország határain túl élő nemzetrészek iránt – vélekedett Varga, majd hozzátette: Kovács László képtelen nemzetben gondolkodni.
Válaszában Németh Zsolt külügyi államtitkár kijelentette: az észak-erdélyi autópálya gondolatát a polgári kormány évek óta napirenden tartja. – Magyarország számára nemcsak az anyaország, hanem az egész térség építése prioritást élvez – fogalmazott a politikus, aki megemlítette, hogy a román miniszterelnök válasza pozitív volt a magyar kormányfő felvetéseire.
Kovács László (MSZP) arról szólt: a parlamenti demokrácia megvalósulásához elengedhetetlen a kormányzat parlamenti ellenőrzése, a rendszeres és gyakori ülésezés, hogy a választók millióit képviselő ellenzék is befolyásolhassa a döntéseket, és szóvá tudja tenni, ha a kormány átlépi a törvényesség és az alkotmányosság határait. Az MSZP elnöke úgy vélte, takargatni való visszaélésre, törvénysértésre utal, ha egy kormány – visszaélve parlamenti többségével – megakadályozza a gyanús ügyek parlamenti kivizsgálását. A politikus később gyalázatosnak és szégyenteljesnek nevezte, hogy a koalíció meghiúsította a napirend elfogadását.
Áder Jánosbejelentette: az Országgyűlés őszi rendes ülését szeptember 3-ára hívta össze.
„Részparlament” a főlépcsőn. Az MSZP- és az SZDSZ-frakció „részparlamenti ülést” tartott az Országház főlépcsőjén, és „rész-vizsgálóbizottságokat” hoztak létre azt követően, hogy határozatképtelenség miatt az Országgyűlés nem fogadta el az eredetileg a két párt által javasolt napirendet. A megmozduláson a parlamenti ülésen megjelent szocialista és szabad demokrata képviselők mintegy fele vett részt. A miniszterelnök felelősségét firtató vizsgálóbizottság elnöke Keller László (MSZP), a másik testület elnöke Bauer Tamás (SZDSZ) lett. A Kóródi Mária, a „részparlamenti” ülés SZDSZ-es elnöke által vezetett tanácskozáson Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselő „interpellált” is a kormányfőhöz az Orbán-bányák ügyében. Keller László MSZP-s frakcióvezető-helyettes a „részbizottságok” létrehozása előtt utalt arra: az előzetesben lévő Szabadi Béla volt agrárminisztériumi államtitkár csaknem három évig folytathatott olyan tevékenységet, amely büntetőeljárás alapjául szolgált. Idézte Orbán Viktor egyik korábbi, 1998-as beszédét, amelyben a kormányfő rögzítette: a miniszterelnök felel a kormány egészéért. Bauer Tamás azt firtatta, hogy amikor Orbán Viktor „megtámadta a Dunaferr korábbi vezetését, tudta-e, hogy édesapja évek óta próbál megrendelést szerezni a Dunaferrnél?”. A rendezvényen Mécs Imre szabad demokrata képviselő szólni kívánt, ám ebben SZDSZ-es képviselőtársai megakadályozták.