A repülőgépek mintegy hatvan százalékának jövő év júliusában, a többinek pedig decemberben jár le az üzemideje. A műszaki vizsga nélkül a MiG-ek nem emelkedhetnének többet a levegőbe. A javítások elvégzésére a fő konstruktor, vagyis a gyártó MiG tesz javaslatot a magyar kormánynak, amely azt vagy elfogadja vagy, elutasítja. Az is elképzelhető azonban – s egyes informátorok szerint ez lenne a legolcsóbb –, hogy a MiG gépgyár szakértői végeznék el az üzemidő meghosszabításhoz szükséges szereléseket az Oroszországból behozott alkatrészekkel, másik cég bevonása nélkül. Informátoraink szerint egyelőre nem kell attól tartani, hogy a munkálatokkal nem végeznek 2002 júliusáig. Lányi Zsolt, a honvédelmi bizottság kisgazda tagja, korábbi elnöke először lapunkban vetette fel a honvéd vezérkar felelősségét a légterünk esetleges hazai védelem nélkül maradása miatt. Úgy vélekedett, hogy szinte már bizonyos: Magyarország 2002 nyarától nem tudja megvédeni saját légterét egy ideig, mivel az üzemidőt meghosszabbító javításokkal az alkatrészek behozatalának időigényes volta miatt nem végeznek júliusig, s a nyugati vadászgépek üzembeállítása is legalább három évet vesz igénybe. Lányi ezért még Fodor Lajos vezérkari főnököt is lemondásra szólította fel. Lapunk azonban úgy értesült: a MiG-ek üzemidejének meghosszabbítását akár tavaszra el lehet végezni, s erre az előkészületek már folyamatban vannak.
A 27 darab vadászgép üzemidejének meghosszabítása akkor fejeződik be, ha az orosz MiG társaság vezérigazgatója aláírásával igazolja azt, ennek elmaradása esetén júliustól a gépek többsége nem szállhat fel. Ismeretes, hogy Magyarország a vadászgépek üzemidejének meghosszabbítása mellett a felújítást, azon belül is a NATO-kompatibilissá tételüket is választhatta volna. Ezt azonban nemcsak a kormányzat, hanem a szakértők többsége is elvetette. A nemzetbiztonsági kabinet használt nyugati gépek beszerzése mellett döntött, s jelenleg is folyik az amerikai F–16-osokra, a svéd Gripenekre és a török F–16-osokra tett ajánlatok összehasonlítása. Legutóbb a török védelmi minisztérium juttatta el a magyar Honvédelmi Minisztériumnak a javaslatát, amely mind árban, mind a korszerűséget illetően igen kedvező. Szakértőik a napokban érkeztek Magyarországra tárgyalni a honvédelmi tárca illetékeseivel. A minisztérium a hónap végére készül el a három, titokban tartott ajánlat összehasonlításával, s konkrét javaslatot tesz le a nemzetbiztonsági kabinet asztalára, amely kora ősszel dönt a nyertes konstrukcióról.
*
Taszárról és Kecskemétről felszállva a napokban gyakorlatot hajtanak végre a magyar légtérben az ohioi Nemzeti Gárda F–16-osai és a magyar légierő MiG–29-esei. A közös kiképzés alkalmat adott a magyar pilótáknak, hogy repülés közben ismerkedjenek meg azzal az amerikai típussal, amelyet a jövőben Magyarországon is rendszeresíthetnek.
Az amerikai alakulatok közül nem kis részben azért esett a választás az ohióiakra, mert az Egyesült Államoknak ebben az államában igen sok magyar él, a Nemzeti Gárdában is szolgálnak jó néhányan. Az amerikai gépek – három F–16-os egy KC–135-ös légi utántöltő és egy Hercules szállító – még a múlt héten érkeztek a somogyi bázisra. Azóta számos bevetést repültek, amelyek során a kétüléses F–16-osokban egy-egy magyar pilóta is helyet foglalhatott. Gyakorolták a kecskeméti MiG–29-esek elleni légi harcot és a légi utántöltési manővert is.
Szinte minden egyes bevetés végén számos iskolakört repültek a taszári repülőtéren a kétüléses F–16-osok. Ezek során a magyar pilóták megfigyelhették, illetve gyakorolhatták a fel- és leszállás F–16-osra jellemző mozzanatait. Ezek a repülések a megfigyelők szerint rendkívül hasznosnak bizonyulhatnak, amennyiben a kormányzat szeptemberben esedékes döntését követően az Országgyűlés az F–16-osok beszerzését hagyná jóvá.
A Liverpool megint elszórakozta az előnyét, Szoboszlai kisegítette a csapatot
