Nincs jelentősége a közös listának

Ha a Fidesz és az MDF választási megállapodás köt, akkor a közös listának csak politikai, nem pedig választójogi szempontból van jelentősége – vélik a szakemberek. Közös lista esetén ugyanis nem mérhető az egyes pártokra leadott listás szavazatok aránya, így a listának országos összesítésben tízszázalékos támogatottságot kell elérnie. Ez a Fidesz jelenlegi támogatottságát tekintve biztosan elérhető.Valószínű, hogy csak a jövő héten folytatódnak a tárgyalások a Fidesz és az MDF között a két párt választási együttműködéséről. Az eddigi tárgyalások és az MDF országos választmányának legutóbbi ülése után egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a két párt együttműködési megállapodást köt a jövő évi választásokra. Mint arról beszámoltunk, jelenleg az látszik körvonalazódni, hogy a legkisebb koalíciós párt 25 egyéni körzetben indíthat közös jelölteket. Emellett pedig több befutónak számító helyre is számíthat a párt.Ismeretes, az MDF ragaszkodik ahhoz, hogy a két párt Fidesz–MDF néven közös területi és országos listát állítson. Szakemberek szerint a közös listának – ebben az esetben – elsősorban politikai, nem pedig választójogi szempontból van jelentősége. A választójogi törvény ugyanis úgy fogalmaz: a közös lista, illetőleg a kapcsolásban részt vevő listák nem kapnak mandátumot, ha az országosan összesített érvényes szavazatoknak legalább tíz százalékát, kettőnél több párt által állított közös, illetőleg kapcsolt lista esetében legalább tizenöt százalékát együttesen nem érték el. Ez azt jelenti, hogy a közös Fidesz–MDF listának országos szinten – a területi listákra leadott szavazatok átlagaként – el kell érnie a tíz százalékot, vagyis az ötszázalékos parlamenti küszöb kétszeresét. (Hiszen a közös listánál nem mérhető az egyes pártokra leadott szavazatok százalékos aránya.) A jelenlegi közvélemény-kutatási adatokat figyelembe véve egyértelmű, hogy a Fidesz ezt a tízszázalékos küszöböt – az MDF nélkül is – eléri. Ha a Fidesz egyedül állítana listát – amelyen az MDF jelöltjei is szerepelnének –, akkor természetesen az ötszázalékos küszöb lenne az érvényes.Közös lista esetén – a listára felkerülő jelöltek sorrendjének megállapítása mellett – a másik lényeges kérdés, hogy a fennmaradt töredékszavazatokat milyen arányban kell az országos összesítésnél figyelembe venni. Ezt a közös listát állító pártoknak legkésőbb a szavazás előtt nyolc nappal a választási bizottsággal kell közölni, ennek hiányában a töredékszavazatokat egyenlő arányban osztják el a pártok között.