Miután az izraeli hadsereg támadást intézett a palesztin fennhatóság alatt álló Dzsenín városa ellen, várható-e újabb viszonválasz a terrorista cselekményekre?
Az izraeli kormány láthatóan minden akcióra válaszolni akar, minél keményebben, az ő válaszaikra pedig a palesztinok veszik elő a fegyvereiket. Ez az adok-kapok már régóta tart, és nem lehet látni, mikor lesz vége. Várhatóan mostanában nem lesz javulás, a jelenlegi helyzet mindkét népből a legrosszabbat váltja ki. Veszélyes ez a fajta politika, ugyanakkor érthető is, hiszen egy állam sem hagyhatja állampolgárait abban a hitben, hogy védtelenek.
Szaeb Erakat palesztin főtárgyaló úgy fogalmazott, Ariel Saron izraeli kormányfő a dzseníni támadással bezárta az összes kaput, amely a béke felé vezet. Egyetért a megállapítással?
Egyáltalán nem. Saron ugyan kemény politikát folytat, de megbízta a tárgyalások lefolytatásával Simon Peresz külügyminisztert, aki nála sokkal békülékenyebb. A kormányt jelenleg hátráltatja a sok vita, a jobb- és a baloldali képviselők nem tudnak megegyezni a palesztin kérdés megfelelő kezelésében. Egyértelmű, hogy a palesztinok számára nem Saron a megfelelő tárgyalópartner, sokkal inkább a tárgyalásra hajló Peresz.
Az oslói megállapodás szerint Izraelnek fenn kell tartania a palesztin intézményeket. A Kelet Házának bezárása ennek ellentmond, sőt a kormány szerint soha nem fogják visszaadni az intézetet.
A palesztin felkelés kirobbanása óta ez volt a kormány legnagyobb hibája. A Kelet Házát vissza kell adni, mégpedig azonnal. Csak ezután kezdődhetnek el a tárgyalások, mivel a bosszúpolitika nem vezet sehová. Hiszek abban, hogy az arabok lakta Kelet-Jeruzsálem viszszatérhet a palesztinok kezére, és egy nap akár a független palesztin államot is kikiálthatják. Ezért viszont még sokat kell tenni, és a cél nagyon messze van.
origo.hu
Lakatos Márkot utolérte a végzete, Wellor a céltáblájára tűzte
