Tallózó

Herald Tribune
Általában sértésként vádolják az Egyesült Államokat „imperializmussal”. Az elmúlt években a honvédelemmel foglalkozó konzervatívok közül nem egy pozitív jelzőként kezdi felfogni a vádat. Sőt úgy érvelnek, hogy az Egyesült Államoknak imperialista módon kell viselkednie a világszínpadon. E konzervatívok úgy vélik, hogy a hidegháború tíz évvel korábbi befejeződése után az Egyesült Államok növelte globális katonai jelenlétét. Mintegy 20 000 amerikai katona félig-meddig állandóan jelen van az öböl térségében. Ezzel a világ csaknem minden területén komoly katonai szerepet játszik: a Közel-Keleten, Európában, Kelet-Ázsiában és a nyugati féltekén. Békét tart fenn Boszniában és Koszovóban. Dél-Koreában 37 000 amerikai katona állomásozik. Járőrszolgálatot teljesít Irak egén, és igyekszik Kína felemelkedését ellensúlyozni.
Az új „pax americana” betartatásának vezéralakja Thomas Donelly, az Új Amerikai Évszázad Projektjének, egy amerikai kutatóintézetnek az igazgatója. Az intézet élénk, expanzionista, reaganista külpolitikát szorgalmaz. Donelly szerint az Egyesült Államok a római és brit birodalomhoz hasonlóan a demokrácia és a szabadság birodalma. Nem gyarmatokat kíván létrehozni, de világszerte katonai, gazdasági és kulturális téren uralkodó a jelenléte.
Számos konzervatív gondolkodónak nem akaródzik kimondani, hogy az Egyesült Államok valóban „imperialista” politikát folytat, de tudják: a valóság ez, és semmi kifogásuk sem lenne, ha mindez az idők végeztéig így lenne. A bírálók legfőbb kifogása az, hogy az Egyesült Államok ilyen szerepe erős ellenérzéseket vált ki külföldön. Chalmers Johnson, a Japán Politikája Kutatóintézetének elnöke úgy véli, hogy világszerte jobb- és baloldalon Amerika-ellenes koalíciók képződnek, mint például Oroszország és Kína részvételével. De egy egyesült Európa is mind kevésbé viselkedik szövetségesként, hanem egyre inkább versenytárs, nem is szólva a globalizáció ellenzőiről, olvasható a globális amerikai lapban.
Neue Zürcher Zeitung
A dél-afrikai Durbanben augusztus utolsó napján nyílik meg az ENSZ rasszizmussal foglalkozó világkonferenciája. Ennek előkészülete jegyében keserű vita tört ki Indiában, hogy felvegyék-e – mint nem kormányzati szervek javasolják – a kasztrendszert a megtárgyalandó témák közé. Az indiai kormány szerint ugyanis a kasztrendszernek semmi köze a rasszizmushoz és faji diszkriminációhoz. Delhi szerint a kasztrendszer belügy, és a kasztoknak semmi közük a fajhoz. Az igaz viszont, hogy az „érinthetetlenek” kasztja, a 160 milliós dalit közösség diszkriminálása szociális kérdés, amelyet ugyanakkor számos törvénnyel és alkotmányos rendelkezéssel igyekeznek kiiktatni.
Az indiai alkotmány a kaszton alapuló mindenfajta megkülönböztetést elítél. Számos olyan törvény is van, amely szankciókat alkalmaz a tilalom alátámasztására, és sok állami intézmény is ügyel a törvények betartására. A vezető konzervatív svájci lap szerint mindennek számos eredménye is megmutatkozik. Az államelnök például dalit kasztból való. Ugyanakkor éppen Narajanan elnök jelentette ki, hogy „az érinthetetlenség árnyai továbbra is a kasztrendszerben gyökereznek”, és hogy a dalitok alkotmányos védelme „kielégítetlen” maradt. Nagyon sok helyen éjjel kell összegyűjteniük a felsőbb kasztok fekáliáját. A kasztrendszer fennállása lépten-nyomon érezhető. Az indiai falvak nagy része még mindig a kaszton kívüliek térbeli szegregációját valósítja meg. A kaszton kívülieket nem engedik a közös kutakhoz, a falusi orvosi rendelőben más időpontokban kezelik őket, mint a falu többi lakosát, és külön fürdő-, valamint hullaégetési helyeik vannak.
Ha'Aretz
Ha thaiföldi barátom lenne, valószínűleg meglincselnének címmel a vezető baloldali izraeli lap hosszú cikkben foglalkozik az országban tapasztalható mindennapi rasszizmussal egy egyetemista lány példáján, akinek barátja szlovák vendégmunkás. Naama Alkusi a barátjával való együttléte alatt ízlelte meg az izraeli társadalomban jelen lévő mély előítéleteket. Például azt, hogy amikor egy kibucban akartak lakást bérelni, azt nem kapták meg, mert barátja „idegen” volt. Naama szerint az embereknek a kibucban nem tetszik, hogy egy lenézett vendégmunkás a szeretője. A vendégmunkások a társadalmi skála legalján helyezkednek el. Kizsákmányolják őket, és a helyiek gyakran őket hibáztatják a munkanélküliségért. Naama barátai figyelmeztették a diáklányt, hogy nem zsidó szlovák barátja csak „használni” akarja. Sőt árulónak tartják, amiért „nem tudott találni” egy zsidó szeretőt. A lány ugyanakkor elmondta a lap újságírónőjének, hogy szlovák barátja sokkal nagyobb tisztelettel bánik vele, mint eddigi izraeli barátai. De a szlovák fiú legalább nem thaiföldi, mert a thaiföldi vendégmunkásokat nézik le a leginkább. Ha thaiföldivel randevúzna, minden bizonnyal meglincselnék, mondta. A thaiföldieket teljes mértékben kigolyózták a fősodratú izraeli társadalomból.