Tallózó

NewsMax.com

Moszkva az európai szövetségi rendszert igyekszik aláásni címmel az amerikai lap augusztusi számában Stanislav Lunev ezredes tollából megjelent cikk szerint Oroszország megpróbálja helyreállítani nemzetközi tekintélyét és katonai befolyását. Ennek része, hogy mély éket akar verni az Egyesült Államok és hagyományos barátai, illetőleg Amerika szövetségesei közé.

A Kreml kihasználja azon álláspontbeli különbségeket, amelyek a javasolt nukleáris rakétavédelmi (NRV) rendszerrel és az EU gyors reagálású hadtestével, az úgynevezett eurohadsereggel kapcsolatban alakultak ki amerikai és liberális nyugati kormányok között.

Az európai országokat több mint egy fél évszázadon át védte az amerikai nukleáris ernyő, és támogatták őket az Európában állomásozó amerikai erők is. Védelemre keveset költöttek. Csakhogy a hidegháború után a helyzet megváltozott, és most ezen országoknak saját védelmükről kell gondoskodniuk. Márpedig ez nemzeti érdekük, de ugyanakkor több szocialista kormány nem lát tovább az orránál, mert figyelmen kívül hagyja az általános nyugati érdekeket. Ebben pedig segíti őket az orosz politika.

Tavaly februárban Moszkva a NATO-nak az amerikai NRV helyett egy olcsó európai rakétaellenes védelmi rendszert javasolt. Az orosz kormány még azt is állította, hogy az NRV új fegyverkezési versennyel fenyeget.

Azóta a tervnek csupán kevés részlete vált ismertté, de moszkvai politikusok szerint az orosz terv kibővíthető úgy, hogy magában foglaljon egy nemzetközi gyors reagálású haderőt és a rakétatámadást jelző központot.

Más szavakkal, olvasható a cikkben, Moszkva azt javasolja, hogy az európai országok egyfajta párhuzamos NATO-t hozzanak létre. Vagyis egy olyan új katonai infrastruktúrát, amelyben az oroszok és az európai országok vezető szerepet játszanak majd az amerikai és kanadai érdekek kárára.

Az ilyen eurohadseregnek amelyben az európai katonai erők függetlenek lehetnek a NATO-tól nagy a veszélye, hogy kettéhasítja az észak-atlanti szövetséget. Amit az oroszok igencsak szeretnének.

A múlt decemberben Nizzában az EU vezetői úgy határoztak, hogy létrehozzák azt az eurohadsereget, amelynek hatvanezer katonája, 100 hadihajója és 400 repülőgépe lenne.

A Clinton-kormány kifejezte fenntartásait a tervekkel kapcsolatban, de támogatását ígérte meg arra az esetre, ha az EU nemzetei növelnék védelmi kiadásukat és garantálnák, hogy az EU-hadsereg nem kerülne összeütközésbe a NATO katonai infrastruktúrájával.

Csakhogy a helyzet másként alakul. Az eurohadsereg teljesen a NATO-n kívül akar maradni, és ugyanakkor párhuzamos katonai struktúrát alakít ki, amelyből kizárja az amerikaiakat és kanadaiakat, és diszkriminatív lépéseket tesz a NATO olyan európai tagjai ellen is, mint Törökország.

Az eurohadsereg létrehozása gyengíti a NATO kapcsolatait az Egyesült Államokkal és Kanadával, valamint Amerika kapcsolatait a hagyományosan Amerika-barát európai nemzetekkel. Gyengíti a NATO-t, amely a nyugati demokráciákat sikeresen védte fél évszázadon át. Az oroszoknak és szövetségeseiknek persze ez is a céljuk. Ugyanakkor tudják azt is bármit állítanak egyes fanyalgó amerikai politikusok , hogy az Egyesült Államok képes megvalósítani az NRV-t. Moszkva pedig lázasan dolgozik saját rakétaelhárító rendszerén, és kifejleszti a rakétaelfogók és egyéb haditechnológiák új generációját.

Jane's Intelligence Review

Az igen befolyásos brit hírszerzési folyóirat augusztusi száma arról ad hírt, hogy Izrael és Törökország növelni igyekszik közép-ázsiai befolyását. A két ország között mind szorosabbak a szálak, és ez megváltoztatta a közel-keleti erőegyensúlyt. Mindkét országot főként az energiaforrások érdeklik.

Jellemző a két ország közötti jó viszonyra, hogy most először az izraeli, török és amerikai légierő közös hadgyakorlatot tartott Törökország középső részében. Törökország és Izrael egyaránt a közép-ázsiai köztársaságokban található energiaforrások felé fordította figyelmét, ugyanis ezen erőforrások lettek az új évszázad nagy geostratégiai céljainak legfontosabbikai.

A három országnak nem csak a légiereje kezdett együttműködni. Három, kisebbfajta tengeri hadgyakorlatot is tartottak a Földközi-tenger keleti részén. Izraeli és török F16-os pilóták egymás országaiban gyakorlatoznak már 1996 óta.

A közös hadgyakorlaton a török haderő 46, az izraeli 10 F16-os géppel vett részt, valamint két üzemanyag-utánpótlást biztosító géppel, több helikopterrel. Az amerikaiak hat darab F16-ossal. Az Anatóliai Sas névre keresztelt hadgyakorlatot ezután minden évben meg akarják rendezni, az Ankarától 250 kilométerre délre fekvő Konya légi támaszpontot választva a hadműveletek központjának.

Mindez rossz hír Iránnak, Iraknak és Szíriának, amelyek úgy érzik, fenyegeti őket az új szövetség. Véleményük szerint a törökizraeli szövetséget az Egyesült Államok sugallja és célja körbekerítésük.