Az iszlám nem tanít kegyetlenségre

Az iszlám terrorakciók az elmúlt években szinte kizárólag mindig az országukban fennálló politikai rendszer ellen irányultak – állítja N. Rózsa Erzsébet, a Teleki László Intézet főmunkatársa, Közel-Kelet-szakértő. Éppen ezért minden mozlim állam részt vesz majd egy terrorizmus elleni koalícióban, hiszen ez alapvető érdekük.

A múlt heti terrortámadás-sorozat után világszerte elszaporodtak az iszlámellenes megnyilatkozások, holott maga az iszlám nem vérszomjas vagy kegyetlen. Minden vallás történetében vannak olyan periódusok, amikor maguk a megnyilvánulások kegyetlenek – mutat rá N. Rózsa Erzsébet, példaként említve az észak-írországi helyzetet, illetve a Tamil Tigrisek akcióit.
Az erőszakos akciókat az iszlám világban olyan csoportok hajtják végre, amelyeknek elsősorban politikai céljaik vannak. Ilyen volt például az algériai Iszlám Üdvfront (FIS) GIA szárnya – amely állítólag már felmorzsolódott –, vagy az egyiptomi Iszlám Dzsihád. Gyakorlatilag minden mozlim országban vannak kisebb-nagyobb radikális csoportok. Az iszlám jelszavakkal fellépő csoportok nagy részének azonban karitatív a tevékenysége, és nagyon sok esetben semmi közük sincs a terrorcselekményekhez.
A terrorizmusellenes összefogás kapcsán nagyon nehéz lesz eldönteni, hogy kit vesznek majd be a koalícióba és kit nem, hiszen egyes országokat úgy tartanak nyilván, mint amelyek a terrorista akciók támogatói. Ugyanezen országok kormányai azonban maguk is áldozatai lehetnek a velük szemben álló csoportok terrorcselekményeinek. Éppen ezért – véli a szakértő – egy esetleges terrorizmus elleni koalícióban minden mozlim állam részt venne. Az egyetlen kivétel ez alól talán Irak, de ez nem jelenti azt, hogy a bagdadi rezsim ellen ne lennének terrortámadások.
N. Rózsa Erzsébet szerint az iszlám fundamentalisták egy része semmiféle problémát nem jelent, hiszen csak a mindennapi életet szeretnék még tisztábban mozlimmá tenni, de ezzel semmiféle radikalizmus nem jár együtt. A sajtóban emlegetett iszlám fundamentalisták azonban olyan politikai mozgalmak tagjai, melyek többnyire az országban fennálló rendszert szeretnék megingatni. A hidegháború után a kétpólusú világ ideológiái sorra megbuktak a mozlim világban. A bukott ideológiák helyett ezeknek a politikai csoportoknak valami újat kellett találniuk, s mivel az iszlám a mindennapi élet része, ezért egy-egy mozgalmak igen könnyű úgy szimpatizánsokat találni, hogy vallási jelszavakat is felsorakoztat.
Az amerikaiakat ért emberi tragédia az iszlám világ népeit is megrendítette. Már csak azért is – véli N. Rózsa Erzsébet –, mivel több mozlim országban is fegyveres konfliktusok zajlanak, és ezen államok lakói a saját bőrükön tapasztalják a háború borzalmait. Az iszlám két nagy ága közül, azaz a szunniták és a síiták közül inkább ez utóbbiakat szokták radikálisabbnak tekinteni. Ez részben abból is ered, mivel a síitákat évszázadokon keresztül elnyomták, akárcsak korábban a reformátusokat vagy a francia hugenottákat. Egyetlen állam maradt fenn évszázadokon keresztül, ahol 1501 óta folymatosan síita az államvallás, és ez Irán. Az iszlámon belüli radikalizmust azonban a szakértő nem kötné kizárólag a síitához, hiszen a szunniták között is vannak időről időre az iszlám megreformálását célzó, időnként erőszakos mozgalmak.
A szakértő úgy véli: az Egyesült Államok részéről katonai csapásra kerülhet majd sor, habár a megnyilatkozásokból arra lehet következtetni, hogy ez komplex reagálás lesz, diplomáciai, gazdasági, politikai és titkosszolgálati eszközökkel. Az amerikai katonai csapás azonban egy erős Amerika-ellenességet is kiválthat, amely az utóbbi időben csak fokozódott a palesztin–izraeli helyzet totális kudarca miatt. A durbani konferenciáról való amerikai kivonulás tovább erősítette ezt. Éppen ezért Amerikának nehéz lesz lépnie – vélekedik N. Rózsa Erzsébet, hozzátéve azt is, hogy Washingtonnak ennek ellenére szüksége van a közel-keleti államok együttműködésére is.
Az amerikai bűnüldözés célkeresztjében most már egyértelműen a szaúdi milliárdos, Oszama bin Laden áll. Felmerült az is, ha elkapják a szaúdi terroristavezért, akkor egy iszlám bíróságnak kell ítéletet mondania felette. N. Rózsa Erzsébet szerint már maga az iszlám bíróság összetétele is sok vitára adna okot, hiszen a mozlim országokban az iszlám különböző irányzatai léteznek. Kérdéses az is, hogy ki delegálhatna tagokat. Nyilvánvalóan lennének olyan elismert mozlim szaktekintélyek, akik ellenzékben vannak, ezeket a kormányok nem delegálnák. Ha viszont csak olyan politikailag elfogadható személyeket delegálnának, akkor az a mozlim világ tömegei előtt nem lenne hiteles bíróság – mutat rá a szakértő. Ha sikerülne olyanokat találni, akik a mozlim világ szemében mindannyian hitelesek, akkor vélhetően a vártnál jóval radikálisabb bíróság jönne létre, amely lehet, hogy inkább felmentené Oszama bin Ladent. Ráadásul a szakértő kételkedik abban, hogy a lenne olyan mozlim állam, amely helyet adna egy ilyen tárgyalásnak. Ekkor ugyanis ki lenne téve a vele ellenzékben álló radikális iszlám csoportok támadásának.