Budafok-Tétény fő közigazgatási épületének története 1926-ban kezdődött, amikor egy belügyminiszteri rendelet rendezett tanácsú várossá minősítette a mai XXII. kerületet. Ezzel a régi Kossuth utcai községháza már nem volt elegendő az új és egyre bővülő lakossági feladatok ellátására. Szerencsére éppen ekkortájt zajlott egy külföldi kölcsönakció, amibe Budafok is bekapcsolódott. Miután a pénz az építkezésre előállt, már csak a helyet kellett kijelölni az új intézmény számára. Az akkori piactéren fekvő szappangyári épületek alkalmasnak mutatkoztak a feladat betöltésére.
Az úgynevezett Brázay-gyár területe a XIX. század végén még beépítetlen volt. Föllendítéséhez a gyártelepítés nagymértékben hozzájárult. Az ide épített két gyárépület hasonló méretű magasföldszintes ház volt. Az egyszerű architektúrájú épületek sivárságát oldotta a homlokzatok függőleges falsávokkal való tagolása.
A környék 1915-ben felértékelődött, mivel akkorra a terület megközelítése is rendeződött. A gyárat Brázay Kálmán fűszerkereskedő alapította, s híressé a Brázay-féle sósborszesz tette. Miután a cég 1926-ban a fővárosba költözött, a gyár területét felajánlotta a városnak. A település vezetősége úgy döntött, hogy a házak átépítéséből alakítja ki a városháza épületét, melynek tervezésével Barthó Lajost bízták meg. Barthó tervei szerint a két épületre azonos magasságú és architektúrájú emeletet húztak, s a volt gyár budafoki fióktelepének épületeit beillesztették a készülő városházába. Az összekötő keresztszárny tornyokkal szegélyezett magas-tetős középpontjába pedig a közgyűlési terem került. Az 1929-ben megválasztott közgyűlés már itt tartotta első ülését, s a helyi képviselő-testület tanácskozásainak ma is a díszterem ad otthont.
origo.hu
Húszéves lány vesztette életét a bakonypéterdi tragédiában
