Öt nagy városra koncentrálódtak az éjszakai légicsapások: bombák hullottak Kabulra, Kandahárra, a nyugat-afganisztáni Herátra, a kelet-afganisztáni Dzsalálábádra és az északi Mazari-Sarifra. Tálib közlés szerint „nagyon sok” áldozata volt a vasárnap éjszakai támadásoknak, főleg Kandahárban és Dzsalálábádban. A teljes sötétségbe borult afgán fővárosban elsősorban a repülőtér és egy televíziós átjátszó- állomás volt a célpont. A szombat este kezdődött és vasárnap hajnalban még több hullámban végrehajtott támadások következtében Kabul nagy részén elnémultak a telefonok, mert megrongálódtak egy kínai és pakisztáni társaság telefonkábelei. Már csak egy afgán cég által üzemeltetett telefonhálózat működik Kabulban. Amerikai gépek legalább tizenegy bombát dobtak vasárnap hajnalban Dzsa-lálábád katonai kiképzőközpontokkal zsúfolt térségére, és találat érte a tálib hadsereg első gyalogosezredének a város központjától alig négy kilométerre lévő laktanyáját. Az egyelőre nem világos, voltak-e katonák a létesítményben. A tálib kormányzathoz közel álló AIP hírügynökség jelentése szerint legalább hat polgári személy sebesült meg, és félő, hogy többen meghaltak, mert találat ért néhány lakóházat is.
A tálibok által meghívott külföldi újságírók – az elsők, akik a bombázások kezdete óta engedéllyel léptek az ország területére – vasárnap felkerestek egy Dzsalálábádhoz közel fekvő falut, amelyet szerdán döntöttek romba az amerikai bombák. Helyi lakosok elmondták, hogy legalább kétszáz ember vesztette életét, és több tucat ház semmisült vagy rongálódott meg erősen. Kandahárt is különösen heves támadás érte. Az AIP közlése szerint hatalmas tűz pusztított a tálibok egyik kaszárnyájában, s több rakéta lakóházakra hullott. Herátban több mint három órán át bombázták az amerikai és brit gépek a város repülőterét és annak környékét. A tádzsik–afgán határon szolgáló orosz határőrök ismét arról számoltak be, hogy a határtól alig 5-10 kilométerre, a pjandzsi körzettel átellenben harcok dúlnak a tálibok és az afganisztáni ellenzéki Északi Szövetség csapatai között. Bombák és tüzérségi lövedékek robbanásai hallatszottak szombat éjjel mintegy fél órán keresztül. Az 1340 kilométer hosszúságú, 11 ezer orosz határőr által (is) védett afgán–tádzsik határból mindössze 250 kilométer érintkezik a tálibok által ellenőrzött területtel, a többi az ellenzék kezén van.
A Fehér Ház szombaton merő propagandának minősítette az Oszama bin Laden vezetése alatt álló al-Kaida szervezet szóvivőjének aznapi fenyegetését, amely szerint az amerikaiakat és a briteket újabb csapások fogják érni – szó szerint: „a talpuk alatt lángok fognak fellobbanni” –, úgymond a muzulmán világ ellen folytatott tevékenységük miatt. Az al-Kaida szóvivője az al-Dzsazira közel-keleti tévéállomáshoz eljuttatott videofelvételen tette közzé a szervezet újabb fenyegetését, miszerint azok az amerikaiak és britek, „akik ellenzik az Egyesült Államok politikáját”, „ne üljenek repülőgépre, és ne lakjanak magas házban”. Jennifer Millerwise, a Fehér Ház szóvivői gárdájának egyik tagja szerint a fenyegetőzés nem több, mint propagandafogás.
Oszama bin Laden fia meg van győződve arról, hogy soha nem jár sikerrel az Afganisztánban bujkáló apja ellen indított hajtóvadászat. A 18 éves Abdullah a Sunday Mirror című brit újságban megjelent nyilatkozatában elmondta, hogy apja háromszáz kísérővel és hatvankamionnyi felszereléssel már a szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadások másnapján bevette magát Afganisztán hegyei közé, és azóta is ott rejtőzködik. A fiatalember azt is elárulta, hogy apja egyáltalán nem használ elektromos vagy elektronikus szerkezeteket, nehogy nyomára bukkanjak amerikai műholdak, emellett naponta csak két-három órát alszik, és minimális mennyiségű táplálékot vesz magához.
Világszerte folytatódnak a válaszcsapások elleni tiltakozások. Pakisztánban a rendőrség a tüntető tömegbe lőtt. Ausztrália nagyvárosaiban ezrek tiltakoztak az amerikai–brit légicsapások ellen. Több ezer ember tiltakozott Németországban és Franciaországban is.
***
TEHERHORDÓ „LÉGI BÁLNA”. Korunk komplex katonai műveletei nem nélkülözhetik a megfelelő logisztikai hátteret. Különösen igaz ez az Egyesült Államokra, amely hadműveleteinek jelentős részét nagy távolságban, expedíciós jelleggel hajtja végre. Az amerikai légierő legújabb, legkorszerűbb és legrugalmasabban alkalmazható nehéz-szállítórepülőgépe a Boeing (ex-McDonell Douglas) C–17 Globemaster III típusa. Tervezésekor szempont volt, hogy a jóval kisebb Hercules mozgékonyságát az óriás Galaxy teherbíró képességével ötvözzék. Amióta 1994-ben szolgálatba állt, szinte minden hadműveletben „vitte a prímet”, mivel primitív repülőterekről is képes repülni. A Tartós Szabadság művelet alatt gépenként 70 tonnáig katonai felszerelést éppúgy szállítanak, mint ahogy élelmiszersegélyt is dobnak az éhező afgán lakosság számára. (Z. G.)
Zelenszkij szerint a NATO képes reagálni orosz dróntámadásra anélkül, hogy belesodródjon a háborúba
