Előretört a középmezőny

Felére csökkent a pesti tőzsde indexének növekedése az utolsó öt tőzsdenapon, az egy héttel korábbi üteméhez képest, azaz csak 1,8 százalékkal javult péntek estig. A vezető részvények közül a Matáv és a Richter a BUX-ot meghaladóan drágult, míg az OTP és a Mol kisebb árfolyamveszteséggel zárta a hetet. Igazi izgalmakkal ezúttal a középmezőny szolgált. A Synergon minden képzeletet felülmúlva, 87 százalékos profitot hozott a rá spekulálóknak, s a Graphisoft 33 százalékos erősödése is váratlanul érte a piac szereplőit.

Követték a világ vezető tőzsdéinek hangulatát a Budapesti Értéktőzsde vezető részvényei, így a tőzsdeindex csütörtökig tartó erősödése péntekre megtorpant, s az index nyereségéből alig 118 pont – 1,82 százalék – maradt a pénteki zárásra. A Matáv a hét második felében 850 forint fölött is járt, s az utolsó kereskedési napon elszenvedett visszaesése ellenére 4,65 százalékkal ért többet a hét végén, mint egy héttel korábban. Az indexszel együtt 1,8 százalékkal erősödött a Richter. A gyógyszergyártó társaság részvényei csak kevéssé szenvedték meg a szeptemberi depreszsziót, s így most, az emelkedés idején is kevésbé látványos elmozdulás következett. Az akvizíciós terveik végrehajtásában jól haladó OTP és Mol mind a BUX növekedési ütemétől, mind az egy héttel korábbi értéküktől elmaradtak.
Terjeszkedik a Mol
Lapértesülések szerint a szlovák privatizációs szervezet valószínűleg támogatni fogja az OTP pályázatát, s a Mol is egyre növekvő eséllyel készülhet a lengyel PKN Orlenben való részesedésének megszerzésére. Pénteken este az MTI azt jelentette, hogy a lengyel kormány a magyar társaságot választotta kizárólagos tárgyalópartnerül a privatizációs ügyletben. A regionális szerepre törő Mol esetében stratégiai fontosságú lenne az újabb terjeszkedési lehetőség. A PKN Lengyelország legnagyobb kőolaj-finomítója és kőolajtermék-forgalmazója. Meghatározó nagy- és kiskereskedelmi hálózattal rendelkezik, ami magában foglalja a legnagyobb lengyel töltőállomás-hálózatot is. A Mol – szakértők szerint – azért előzhette meg ajánlatával a szintén vásárlási szándékkal előálló osztrák OMW-t, mert meghatározó részesedéssel rendelkezik a szlovák Slovnaftban, s az ottani feldolgozókapacitások a lengyel értékesítési hálózattal előnyöket hozhatnak a tulajdonosoknak. A Mol-részvények mozgására további felhajtóerőt jelenthet a jövőben, ha a gázüzletág kilátásba helyezett értékesítésében előrelépés történik. Mindezek mellett várhatóan még az idén újra napirendre kerül a horvát olajtársaság, az INA privatizációja. Ezt a társaságot az elmúlt években már meghirdették eladásra, de a kormányváltást követően lekerült a napirendről. A Mol egyedül érdeklődött az INA megvétele iránt korábban, most azonban versenytársai is akadnak.
Veszik a Synergont
Az elmúlt heti ármozgásokat tekintve akár technológiai hosszról is beszélhetnénk, hiszen hasonló folyamat volt megfigyelhető a világ vezető tőzsdéin is. Pesten a Synergon 87 százalékos, káprázatos drágulása azonban minden bizonnyal a hetek óta terjedő felvásárlási pletykának köszönhető. Az internetes befektetői fórumokon a Videotont emlegették lehetséges vásárlóként, de a szakértők ezt kétkedve fogadták. Hivatalos bejelentés az elmúlt héten nem történt az ügyben. A Graphisoft 33 százalékos drágulása az elemzők számára is meglepetésül szolgált, noha a szakemberek következetesen alulértékeltnek tartották a szoftverfejlesztő társaság papírjait. Mind a Synergon, mind a Graphisoft számottevő üzletmenetben drágult. Szorosan követte árfolyamának változásával a harmadik információtechnológiai cég is két nagyobb szektortársát. Az Econet 160 forintig tartó drágulása 32 százalékos növekedést tartalmaz, viszont lényeges különbség, hogy ez az áremelkedés sokkal kisebb forgalom mellett zajlott le.
Újabb fejezetéhez érkezett a Skála-Coop felvásárlása. Amint arról beszámoltunk, a Callum Rt. által vezetett, magyar befektetői konzorcium megvásárolta a korábbi többségi tulajdonos Tengelmann-csoport részvénycsomagját, s nyilvános vételi ajánlatot tett a többi részvényes számára. Az 1200 forintos árfolyamon tett kivásárlási kísérlet amiatt hiúsult meg, hogy a görög befektetők tulajdonában lévő Athina Kft. – 1300 forintos árfolyamon – ellenajánlatot tett. A legújabb fordulat, hogy a Callum Rt. várhatóan rálicitál a görögökre. Az újabb ajánlat árfolyama egyelőre nem került nyilvánosságra. Mindenesetre az utóbbi hetekben eseménytelen Skála-piacot felélénkítette a hír, s újra születtek kötések a cég papírjaira. A pénteki 1301 forintos záróár 13 százalékos árfolyamnyereséget tartalmaz a legutóbbi, október 4-i kötéshez képest.
A következő napok tőzsdei hangulatát és az árfolyamok elmozdulását a várható vállalati hírek mellett a továbbra is változékony nemzetközi tőkepiaci klíma fogja meghatározni.
Azzal, hogy az Európai Központi Bank az elmúlt héten nem tett eleget a piaci nyomásnak, s az irányadó kamatrátát változatlanul hagyta, továbbra is lebegteti a monetáris enyhítés lehetőségét. Az elemzők meg vannak arról győződve, hogy az eurózóna központi bankjának illetékes bizottsága legközelebb legalább 25 bázisponttal leszállítja a kamatszintet. Szeptember 17-én – egy időben az amerikai Feddel – ötven bázispontos kamatnyesést hajtott végre. Az EKB monetáris bizottságának múlt csütörtöki ülése előtt a szakértők arra számítottak, hogy az EU központi bankja továbbra is szinkronban marad a tengerentúli kamatpolitikával, s a Fed ismételt kamatcsökkentésével lépést tartva, szintén enged a kamatprésen. Wim Duisenberg, az EKB elnöke szerint a jelenlegi kamatszint segíthet az árstabilitás fenntartásában. Mint ismert, az európai jegybank az infláció
visszaszorítását tartja legfontosabb középtávú feladatának, s csak ennek sikere esetén hajlandó könnyíteni a vállalkozói szférára nehezedő monetáris terheken. Ez alól az Amerikát ért terrortámadás miatt tett kivételt a szeptemberi kamatmérsékléssel, s a következő, még mindig várt kamatleszállítás minden bizonnyal csak akkor következhet be, ha a makrogazdasági mutatók kedvezően alakulnak a valutaunió tagországaiban.
Tőzsdeszövetség
Újabb támogatók jelentkeztek a kelet-közép-európai tőzsdék integrálási törekvéseihez. Az elmúlt héten Erich Obersteiner, a bécsi tőzsde igazgatóságának tagja nyilatkozott, s fontosnak tartotta a tőkepiacok egyesítését. Hasonlóképpen vélekedett Andreas Treichl, az Erste Bank elnöke is. Treichl szerint megfelelő az időpont arra, hogy a bécsi és a kelet-európai tőzsdék összehozására irányuló eddigi halvány kísérletekbe nagyobb energiát fektessenek, s Ausztria ezzel egyben jóvá is tehetné a múltban elkövetett hibáit és visszahódíthatná a partnereket. Hozzátette: a bécsi tőzsde jól illene a budapesti, prágai és varsói tőzsdéhez. Feladata azonban a piac tükrözése is lenne, s ennek a krónikus alulértékeltsége miatt nem tud eleget tenni. Egyenjogú partnerekként viszont az említett tőzsdék erősebbek lehetnének – mondta.