A multimédiás üzenetküldés piaca

A HPI Research Group — a vezető húsz angol kutatócégek egyike — új tanulmányában a hamarosan megjelenő mobil multimédiás üzenetküldő szolgáltatások (MMS) iránti potenciális érdeklődést emelte ki. Ezek a szolgáltatások a jelenlegi rövid szöveges üzenetküldésen (SMS) túlmutatva már nem csupán szöveg, hanem grafika, kép, mozgókép és animáció küldésére is képesek.
A kétségbevonhatatlanul sikeres 2G üzenetküldésnek köszönhetően már kialakult az a mobilkészüléket használó előfizetői bázis, amely könnyen vált majd a multimédiás üzenetküldésre. Ez az üzenetküldő réteg garantálja a 3G továbbfejlesztett üzenetküldési szolgáltatásainak sikeres elterjedését. A HPI idén márciusban és áprilisban több mint tizenkétezer embert kérdezett meg az alábbi hat piacon: Nagy-Britanniában, Németországban, Olaszországban, az Egyesült Államokban, Brazíliában és Szingapúrban. A tanulmány „az új szolgáltatások által célba vett, rendkívül élénk és fogékony piac” létezéséről számol be. A piac létrejöttének oka az üzenetküldő eszközök széles körű jelenléte és az üzenetküldés szokássá válása.
„Az üzenetküldést jelenleg használó piac rendkívüli mértékben kihasználja az üzenetküldés lehetőségét, és a felhasználók természetes módon viszonyulnak a személyes kommunikáció ezen módjához — mondta Janne Laiho, a tanulmányt megrendelő Nokia piackutatási igazgatója. — A jelenlegi lelkesedés a tényleges elfogadást jelenti majd, és teljesen új felhasználókat is arra fog ösztönözni, hogy növeljék a mobilüzenetet küldő ügyfelek számát. A mobilüzenet-küldés nyilvánvalóan jelentős szerepet fog játszani a 2.5G és 3G bevételek növelésében.”
A tanulmány megállapította, hogy az üzenetküldő eszközökhöz való hozzáférés aránya magas, és a felhasználók főként mobiltelefont és személyi számítógépet használnak a kapcsolatteremtésre. A hozzáférés aránya a vizsgált hat piacon az Egyesült Államokban mért nyolcvanhárom százalék és a brazíliai negyvenhárom százalék között mozog.
Szintén elterjedt a fent említett készülékek üzenetküldőként való használata. A vizsgált minta majdnem fele küld üzeneteket (az eszközök egyikével), negyede pedig mobiltelefont használ üzenetének elküldésére. Mindez ígéretes jövőt jelent az üzenetküldés számára, főleg azt figyelembe véve, hogy a felmérés szerint a leggyakrabban a fiatalok használják ezt a szolgáltatást. Az adatok a lakosság életkorának növekedésével várhatóan jelentősen magasabbak lesznek. A tanulmány emellett bizonyítékokkal szolgál arra, hogy az üzenetküldés elterjedtségének jelenlegi szintje még nem érte el a csúcsot.
A tanulmány célcsoportját alkotó tizenhat—negyvenöt éves mobiltelefon-használók nyolcvanhat százaléka küld üzeneteket, és hetvenhét százalékuk a mobiltelefonját használja e célra. Úgy tűnik, hogy a szolgáltatás már eddig is széles körű elterjedtsége ellenére még mindig van lehetőség az üzenetküldés további terjesztésére, akár még a műszaki fejlődéssel szorosan lépést tartók célcsoportjában is. Ez a csoport a vizsgált minta egészénél kisebb mértékben áll ellen az olyan új üzenetformátumoknak, mint például a mozgókép, és nagyobb kíváncsisággal fordul az üzenetküldési technológia legújabb fejleményei felé.
A teljes célcsoport leginkább az olyan szolgáltatásokat igényli, amelyek az üzenetküldési funkciókban mutatnak előrelépést. Az üzenetküldő eszközökhöz jelenleg hozzáférők háromnegyede örömmel látja az olyan funkcionális fejlesztést, mint például az egyszerűbbé vált szövegbevitel. Emellett az üzenetküldést jelenleg használók valamivel több mint felét az olyan, vizuális téren elért fejlesztés is érdekli, mint a fénykép, mozgókép vagy zene küldésének lehetősége vagy a bevitt szöveg gazdagítása.
A mobil multimédiás üzenetküldés olyan különböző tartalomfajták küldésének és fogadásának lehetőségét jeleni, mint a grafika, az állókép, az animáció és a mozgókép. Üzeneteket mobilterminálokon vagy mobilterminálok és az internet között válthatunk. A tanulmány az „üzenetküldő eszköz” kifejezést mobiltelefonként, személyi számítógépként, digitális televízióként vagy személyi hívóként értelmezi. A teljes vizsgált mintában a fent felsorolt eszközökhöz való hozzáférés mértéke hatvanhat százalék volt.