Bűnösök vagyunk?

Fegyverkereskedelmi ügyletről szóló cikkek nyomán üzleti titok megsértésében mondta ki bűnösnek kedden kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) a tavaly megszűnt Napi Magyarország című napilap főszerkesztőjét és két újságíróját. A vádlottakat 150, 80, illetve 60 ezer forintos pénzbüntetéssel sújtotta a bíróság.
Az ítélet alapjául szolgáló vádindítvány szerint a napilap újságírói ismeretlen személytől tudomást szereztek egy Bulgáriába irányuló aknavetőüzletről, és 2000. január 27-én, majd február 5-én cikket írtak róla, illetve részleteket közöltek az exportengedélyezés kapcsán keletkezett iratból anélkül, hogy az ehhez szükséges külön engedéllyel rendelkeztek volna. A két cikk következtében a bolgár partner elállt a további üzlettől, és a magyar cégnek mintegy tízmillió forintos vagyoni hátránya keletkezett.
A védelem szerint nem történt bűncselekmény, a megvádolt újságírók pedig azzal érveltek: a közérdek is azt kívánta, hogy az ügylet nyilvánosságot kapjon. A vádlottak fellebbeztek a PKKB ítélete ellen, így a büntetőper a Fővárosi Bíróságon folytatódik.
A Napi Magyarország volt főszerkesztője, D. Horváth Gábor azzal kommentálta az ítéletet: az ügyészség szerepzavarba kerül, amikor újságot szerkeszt ahelyett, hogy hivatalból vizsgálatot indítana a nyilvánosságra került kétes ügyletek kapcsán. – Az pedig különösen sajnálatos, hogy az ügyészség álláspontját első fokon a bíróság is magáévá tette – jegyezte meg a büntetőperben elmarasztalt főszerkesztő.
A keddi tárgyaláson kiderült, hogy a haditechnikai termékek kereskedelmével foglalkozó, időközben felszámolt Technika Külkereskedelmi Vállalat egyik munkatársaként mutatkozott be az a büntetőeljárás során ismeretlenül maradt férfi, aki a Bulgáriába irányuló fegyverexportról információkat, illetve dokumentumokat adott át a kedden elítélt újságíróknak. A cikkekben érintett magyar cég egyik vezetőjének a keddi tárgyaláson tett tanúvallomása szerint a vitatott írások azt sugalmazták, hogy a fegyverek Bulgáriából harmadik országba kerülhetnek. Erre hivatkozással a bolgár partner azonnal elállt a tervezett ügyletektől, és az üzleti titok megsértése így vezetett a magyar cégnél vagyoni hátrányhoz.
A tárgyaláson az egyik megvádolt újságíró kifejtette, a cikk célja az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet arra: az ügylet nyomán Magyarország kedvezőtlen színben tűnhet fel a nemzetközi kapcsolatokban. A inkriminált cikkek az illetékes minisztérium egyik tanúként meghallgatott munkatársa szerint negatívan mutatták be a fegyverexporttal kapcsolatos magyar engedélyezési eljárást, és alkalmasak arra, hogy rontsák az ország nemzetközi megítélését. A cég egyik tanúként meghallgatott vezetője a büntetőeljárás megindulásához vezető feljelentést részben azzal magyarázta, úgy érezték, a cég haditechnikai engedélye került veszélybe, továbbá az állampolgári kötelesség is azt diktálta, hogy feljelentést tegyenek. Az elmarasztalt újságírók egyébként a vitatott cikkek készítése során megkérdezték a magyar cég két vezetőjét és az illetékes minisztérium munkatársát, akik nem az üzleti titok miatt, hanem a fegyverkereskedelemre vonatkozó tájékoztatásról szóló kormányrendeletre hivatkozással hárították el az érdemi válaszadást.
Az ügylettel egyébként utóbb több újság és a tévé is foglalkozott, többnyire a Napi Magyarország két cikke alapján.