„Szövetkezés” Jászapátin

Emlékezetes marad a millenniumi év mindazoknak, akik a Jászapáti Mezőgazdasági Szövetkezetben üzletrésztulajdonnal rendelkeztek, mert nagyon sokan abban az évben vesztették el szövetkezeti vagyonukat – állítja Járvás István fideszes képviselő, a mezőgazdasági bizottság tagja. Ekkor döntött a szövetkezet vezetősége – és sajnos a tagjai is – a szövetkezet részleges átalakításáról. A tagok és az üzletrész-tulajdonosok több rossz megoldás közül válaszhattak az átalakulás során. Vagy eladják üzletrészüket 15 százalékos áron, vagy átviszik az alakuló részvénytársaságba, vagy maradnak a maradék szövetkezetben és akkor akaratuk ellenére fölszámolják vagyonukat. Sokan az átlépést választották, miközben húszezer forint erejéig megtartották szövetkezeti tagságukat a „maradék” szövetkezetben is. Ezzel a lépéssel lehetővé válik – mivel mindenhol az ő, pontosabban a menedzsment akarata érvényesül – a „maradék” szövetkezetben maradók teljes kisemmizése és a szövetkezeti vagyon átmentése az rt.-be – szögezte le a képviselő, hozzátéve: az átalakulás érdekessége, hogy törvényes, mert az üzletrész-tulajdonosok „átterelését” a szövetkezetből az rt.-be a parlament által 1996-ban – Horn Gyula és Szekeres Imre vezényletével – elfogadott törvény segíti, amely a szövetkezetek részleges átalakulásának szabályait rögzíti.

Nagy Ottó
2001. 11. 20. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tavaly a jászapáti szövetkezet tagjai vezetőik többszöri javaslatára elhatározták, hogy élve a részleges átalakulás lehetőségével részvénytársaságot alapítanak, ami mellett megmarad a „maradék” szövetkezet is. A gondolat önmagában nem rejt semmilyen kivetnivalót, hisz szabad akaratából mindenki azt tesz szövetkezeti vagyonával egy átalakulási folyamatban, amit jónak lát, vagy amire rábeszélik őket, mint ez az utólagos elmondásokból egyre nyilvánvalóbbá válik itt Jászapátin – nyilatkozta lapunknak Járvás István.
A rábeszélés a nyáron kezdődöt, és két egymáshoz szorosan kapcsolódó szakaszra bontható – folytatta a képviselő. – A szövetkezetben egyrészt igyekeztek minél több fölöslegesnek ítélt, már nem a szövetkezetben dolgozó tagtárstól megszabadulni, vagyis üzletrészüket felvásárolni leértékelt, 15 százalékos áron, másrészt a folyamatot nem ismerő fiatal, üzletrészvagyonnal nem rendelkező alkalmazottat a szövetkezetbe tagnak felvenni. Akiket nem tudtak rávenni üzletrészük eladására, azokat igyekeztek rábeszélni a szövetkezetből a részvénytársaságba való átlépésre, mert – mondták az agitátorok – ott biztonságban lesz a vagyonuk, hiszen a szövetkezet úgyis felszámolásra kerül, és akkor nem marad semmijük.
Ha ilyen helyzetben az emberek két rossz közül választhatnak, akkor a kevésbé rossznak tűnőt választják – folytatta Járvás István. Ezt jól tudták a folyamatot elindító vezetők is, és ki is használták. Mégpedig úgy, hogy elhatározták, a maradó szövetkezetet felszámolják. Ennek érdekében több mint 350 fő – aki földhasználatát és vagyonát átvitte az rt.-be – meghagyta húszezer forint erejéig a szövetkezeti tagságát is a „maradék” szövetkezetben. Tagsági viszonyuk megtartásával egyetlen céljuk van: végelszámolni, kisemmizni azokat a szövetkezeti üzletrész-tulajdonosokat, akik nem voltak hajlandók sem eladni azt, sem pedig átlépni az rt.-be, hanem szerettek volna tisztességesen elszámolni azzal az átalakulás során. Az üzletrész-tulajdonosok „átterelését” a szövetkezetből az rt.-be segíti, hogy a parlament 1996-ban Horn Gyula és Szekeres Imre vezényletével elfogadta a szövetkezetek részleges átalakulásának szabályait – mondta a képviselő. Ahhoz azonban, hogy ezt az utat válasszák Jászapátin, feltétlenül kellettek a helyi hatalmi túltengéssel megáldott, választott szövetkezeti vezetők és vezetői testületek. Ennek következtében került a jászapáti szövetkezeti üzletrész-tulajdonosok jelentős része az rt. tulajdonosaival „csendőrpertuba”. Így fordulhat elő, hogy rokon a rokon ellen, szomszéd a szomszéd ellen, a volt munkatárs a volt munkatárs ellen szavaz egy tisztességtelen, az emberi méltóságot és a tulajdon feletti rendelkezés szabadságát sárba tipró átalakulási folyamatban, amit természetesen tisztességesen is le lehetett volna folytatni – szögezte le Járvás István. A képviselő szerint a helyes utat jobb későn megtalálni, mint végleg elkerülni, ez igaz a jászapáti esetében is. Ehhez azonban szükséges a vezetők és vezetői testületek eddigi döntéseinek felülvizsgálata és megváltoztatása. Azok a tagok, akik részt vesznek ebben az ördögi játékban, vétlenek, de akik irányítják ezt a folyamatot, azok nem valók vezetőknek, hiszen amit megtettek a maradó szövetkezet üzletrész-tulajdonosaival, azt az rt. tulajdonosaival is megteszik.
Megkerestük a szövetkezet végelszámolóját, Lóczi Miklóst is, aki elmondta: amikor 2000 végén a szövetkezet végelszámolásáról határoztak, akkor csak arról volt tudomásuk, hogy 2001. január 1-jével életbe lép a külső üzletrészekről szóló törvény, amely arra kötelezi a szövetkezeteket, hogy fizessék ki a külsőüzletrész-tulajdonosokat névértéken, az aktív és nyugdíjas tagok rovására. Igaz, ezt a törvényt később az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Ha az üzletrésztörvény helyett az a kormányhatározat lép életbe, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Üzletrészhasznosító Kft.-je felvásárolja a külső üzletrészeket, akkor nem döntöttek volna a szövetkezet átalakítása mellett. A régi szövetkezet vagyonának 92 százaléka került át a részvénytársasághoz, de nem csökkent névértéken, hanem a kívülállók esetében névértéken, a tagok üzletrésze pedig növelt értéken – mondta Lóczi Miklós.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.