Alacsonyabb EU-kvóta?

Kevesebb szőlő- és gyümölcsültetvény van Magyarországon, mint az az eddig statisztikákban szerepel – derül ki a KSH előzetes adataiból. Ezért az EU-csatlakozás után alacsonyabb kvótákra és támogatásokra számíthatunk e területen – hangzott el a KSH tegnapi tájékoztatóján. A Központi Statisztikai Hivatal ugyancsak tegnap tette közzé a mezőgazdasági termelői árakat is, amelyek emelkedése októberben elmarad az egy évvel korábbi szinttől.

Kevesebb szőlő- és gyümölcsültetvény van az országban, mint amivel eddig a nyilvántartások szerint számoltak, ezért a korábban becsültnél kisebb kvótákra és támogatásokra lehet számítani az EU-csatlakozás után – jelentette be tegnap Laczka Sándorné, a Központi Statisztikai Hivatal mezőgazdasági főosztályvezetője a szőlő- és gyümölcsültetvények összeírásának előzetes adatait ismertetve. Az ingatlan-nyilvántartásban szereplő 135 ezer hektárral szemben csupán 92,78 ezer hektár szőlőt művelnek Magyarországon. A gyümölcsösöknél a nyilvántartottnál mintegy négyezer hektárral kevesebb, 97,5 ezer hektár ültetvényterületet regisztráltak az összeírásban. Laczka Sándorné az eltérések okait a művelési ágaknak az elmúlt évtizedben be nem jelentett változásaiban és a nem művelt nagyüzemi ültetvények meglétében látja.
Az eddig feldolgozott adatokból kiderül, hogy az átlagos szőlőterület nagysága 0,32, a gyümölcsösöké pedig csupán fél hektár. A szőlőterületek 69 százalékán fehérborszőlő, 24 százalékán vörösborszőlő, négy százalékán csemegeszőlő, három százalékán pedig direkt termő szőlőfajták találhatók, míg a gyümölcsösöknél az alma 44, a meggy 16, a szilva és az őszibarack nyolc-nyolc százalékkal részesedik az összterületből.
A KSH tegnap közzétette az októberi mezőgazdasági termelői árakat is, amelyek 6,3 százalékos emelkedése a vizsgált hónapban elmarad az egy évvel korábbi szinttől. 21 százalékkal csökkent a növényi és kertészeti termékek árszintje is, az élő állatoké és állati termékeké viszont 14,3 százalékkal emelkedett, különösen a vágósertés termelői átlagárának emelkedése volt gyors, 29,3 százalék.
Az év első tíz hónapjában a mezőgazdasági termelői árak 8,3 százalékkal voltak magasabbak, mint a bázisidőszakban. A növénytermesztési és kertészeti termékek árszintje egy százalékkal csökkent, az élő állatoké és állati termékeké 22 százalékkal emelkedett 2000 első tíz hónapjához viszonyítva. A mezőgazdasági termelői árak 2001 január–szeptemberben 12,5 százalékkal, szeptemberben 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az agrárárak tavaly októberben 32,2 százalékkal, az első tíz hónapban 22,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.