A Múzeum körút mellett a XIX. század végén számos antikvárium és könyvkereskedés nyitotta meg kapuit a Károly körút és a Vörösmarty tér vonzáskörzetében, a mai Bajcsy-Zsilinszky úton, a Király utcában és a Nagykörút több pontján.
Az első tudományos antikváriumot Horowitz Fülöp alapította 1852-ben. Miután megvásárolta Fischer József Nagy híd utcai antikváriumát, mint diplomás orvos kért iparengedélyt. Az engedéllyel némi probléma adódott, amelyet a helytartótanács – orvoshiány miatt – csak 1854-ben adott ki.
Horowitz kereskedéséből rövid idő alatt tudományos jellegű antikvárium fejlődött ki. A kereskedő aktív munkájának és széles körű műveltségének köszönhetően a nemzeti könyvtár is számos ritkasággal gazdagodott. „Az ő boltja évtizedekig tudósok és gyűjtők állandó találkozóhelye volt, hol bibliográfiai kérdésekben mindenkinek készséggel szolgált felvilágosítással” – idézi a Budapesti Negyed egy tanulmányában.
Az 1880-as években Horowitz nem bírta a rá nehezedő terhet, és a mai Városháza épületébe, egy kisebb helyiségbe költözött át. Itt csak két évet töltött el, s készleteit végleg kiárusította: összesen hatszáz forintot kért a vagyont érő könyvekért. Mai Henrik 1853-ban alapította orvosi könyvkereskedését és kiadóvállalatát. A Széna téren megnyitott antikvárium rövidesen átköltözött a Múzeum körútra. 1880-ban fia, Mai Jakab vette át a jó nevű cég irányítását, s kizárólag orvosi szakirodalmat, tankönyveket jelentetett meg.
Elsősorban új könyvekkel foglalkozott Lampel Róbert, aki 1853-tól egyedül vezette a Lantossy József-féle könyvkereskedést. Lampel nemcsak antikváriumot, de kölcsönkönyvtárat, majd könyvkiadót is működtetett. A század közepén üzletét az Úri utcából a Városház térre költözött.
Lampel keresleti és kínálati hirdetéseket is megjelentetett a sajtóban: elsősorban irodalmi, teológiai és technikai szakirodalmat keresett. Antikváriuma az 1860-as évekre sokat vesztett tudományos jellegéből, és egyre inkább modern arculatot vett fel. Halála után özvegye eladta a kereskedést.
Révai Sámuel és Révai Leó 1869-ben alapította meg a Révai Testvérek céget. Első üzletüket az Egyetem utca 2. szám alatt, a Pesti Hazai Takarékpénztár épületében alakították ki. Fő profiljuk az antikvárrészleg fejlesztése volt, könyvjegyzékeiket Havi Közlemények címen publikálták.
1875 tavaszán a testvérek – az antikváriumon kívül – a cég valamennyi tevékenységi körét felszámolták. Révai Leó átvette az antikváriumot, majd üzletét az Egyetem utcából a Koronaherceg utca 2. szám alá helyezte át. Betegsége miatt unokaöccse, Révai Mór intézte az antikvárium ügyeit. Mór kérésére Révai Sámuel fia érdekében újra társult öccsével, de a közös munka nem tartott sokáig: 1885-ben ismét szétváltak.
1895. július 1-jén a Révai Testvérek részvénytársasággá alakult át, Révai Leó továbbra is fenntartotta az antikváriumot A bolt azonban már nem hozta be a hozzá fűzött reményeket, s a tulajdonos eladta vállalkozását.
„Révai nem volt képes alkalmazkodni a piac belső viszonyaihoz. Talán presztízsféltésből vagy más okokból nem volt hajlandó engedményeket tenni könyvei árából; sokszor makacsul kitartott a már évtizedekkel előbb képzett árak mellett. Így aztán mások aratták le sokéves munkájuk gyümölcsét” – idézi a Budapesti Negyed a korabeli tudósítást.
Végül említésre méltó Rozsnyai Károly orvostanhallgató is, aki 1889-ben nyitotta meg Múzeum körút 15. alatti antikváriumát. Eleinte a bolt csupán modern könyvekkel kereskedett, majd egyetemi jegyzetek kiadására szakodott. Kiadásában jelent meg a Rozsnyai gyors nyelvmesterek népszerű sorozat is. A profil kibővítését követően új könyveket, zeneműveket, sőt kottákat is értékesített a cég. Rozsnyai arra kérte a zeneakadémiai tanárokat, hogy a népszerű, külföldi tananyagot fordítsák le magyarra. A tulajdonos halála után a cég újabb üzletágakkal bővült: festmény-reprodukciókat, eredeti rézkarcokat terjesztett országszerte.
origo.hu
Bennfentes kereskedelemért akár öt évet is kaphat Magyar Péter
