Családi programok zsebkönyvvel

Ünnepi lakomák, családi összejövetelek elmúltával az ember kikívánkozik a szabadba. Nem kell okvetlenül külföldi sítúrára indulni, itthon is sétálhatunk, nézelődhetünk gyönyörű vidékeken. A Cartographia frissen megjelent zsebútikönyvei segítségével nemcsak jó kirándulásokat szervezhetünk a családnak, hanem megismerhetjük a magyar tájak történetét, nevezetességeit is.
A korábban kizárólag térképkiadással foglalkozó vállalat néhány éve útikönyveket is készít. Negyvenhárom népszerű művet adott ki tőlünk távolabbi, illetve velünk szomszédos országokról, a millennium évében pedig belefogott a Magyar Tájak sorozat köteteinek előállításába. Az első, az Alföld 2000 júniusában, a könyvhétre jelent meg. Tavaly márciusban az Utazás című kiállításra készült el a Dél-Dunántúlt bemutató zsebútikönyv. Júniusban látott napvilágot a Balaton és a Balaton-felvidék, karácsonyra pedig a boltokba került a Budapest és a Dunakanyar, valamint az Észak-Dunántúl.
E könyvecskék többszörösen értékesek. Szerzőik szakmai tekintélyek, akik nemcsak tanulmányaik alapján ismerik az adott tájegységet, hanem ott is élnek. Pontosan ismerik a helyi nevezetességeket, a megközelítésük lehetőségeit, így kiváló eligazítást adnak az oda látogatóknak. A természeti és kulturális kincsek történetével is megismertetik az érdeklődőt, szórakoztató és tanulságos olvasmánnyá kerekítve az útleírásokat. A tudományos ismeretekre épülő történetek fölkeltik az érdeklődést, s valósággal inspirálják az olvasót, hogy maga is elinduljon, és megismerkedjen egy-egy vidékkel. Sokkal élvezetesebb megnézni például a kőszegi Jurisics téren lévő patikamúzeumot, ha tudjuk róla, hogy 1777 óta működik itt gyógyszertár Apotéka az Arany Egyszarvúhoz néven. Másként nézzük a Dunakanyarban a mediterrán stílusú Szentendrét, tőle északra középkori városaink – Visegrád, Dömös, Esztergom – erős várait, pompás királyi palotáit, művészi alkotásokban gazdag templomait, ha ismerjük az itt élt nagy királyok és szentek történetét.
Budapest utcáit is más hangulatban rójuk, ha tudjuk, hogy e világváros természeti adottságai szinte egyedülállóak. A Duna közelében feltörő hévizek mellett már félmillió évvel ezelőtt megtelepedett az ember. A budai hegyvidék barlangjai minden kor emberének a nyomát megőrizték az őskortól napjainkig, más részük különleges kristályaival vált egyedülálló értékké. Már időszámításunk kezdete előtt ezen a területen volt az eraviszkuszok (illír-kelta népcsoport) székhelye, aztán a római légiók és helytartók székvárosa, amelynek romjai Aquincumban láthatók. Utóbb a hunok és az avarok telepedtek meg itt, s székhelyük volt Pesten, Budán vagy Óbudán a honfoglaló magyarok fejedelmeinek, illetve a későbbi korok királyainak is.