Közel négyszázan járnak már át dolgozni Szlovákiából Esztergomba, a legtöbben – éppen háromszázan – a Suzuki autógyárba. Autóbusz viszi-hozza őket. A helyi gazdaság gyors fejlődése következtében a városban munkaerőhiány alakult ki, s tovább fog növekedni a közeljövőben, mert újabb vállalkozások betelepedésére számítanak az ipari park területén. A Garamvölgye magyarok lakta területein a mezőgazdasági recesszió következtében sokan elveszítették munkahelyüket, így az ottani foglalkoztatási gondokon is enyhítenek a bővülő esztergomi lehetőségek. De nem csak az iparban kaphatnak munkát a felvidéki magyarok. Az esztergomi Vaszary Kolos Kórház nővérhiánnyal küszködik. Az intézménynek jól jött az a lehetőség, hogy a betöltetlen álláshelyeiket a határ túloldaláról érkező szakképzett ápolónőkkel is pótolhatják.
Egészen másfajta kapcsolatai, illetve kötődései vannak a Felvidékhez Horváth Istvánnak, a Balassa Bálint Múzeum igazgatójának. Mint történészt az ezeréves múlt foglalkoztatja. Mivel e területek részei voltak az egykori Magyarországnak, emiatt a jelenlegi Komárom-Esztergom megye múltját, történelmi eseményeit, tárgyi emlékeit munkájában el sem tudná vonatkoztatni a Felvidéktől. Az igazgató azért is tekinti szívügyének a határ túloldalán lévő vidékeket, mert maga is onnan származik, bár még gyermekként átkerült Bényről Magyarországra, de kapcsolatait, baráti és rokoni szálait mindmáig megőrizte és ápolja. A munkakapcsolatai főképpen a Párkányban, illetve az Érsekújvári Múzeumban dolgozó kollégáival rendszeresek, és vannak közös történeti kiállításaik is. Legutóbb Nyitrán, Érsekújváron, Znojmón, Dunaszerdahelyen, Galántán és Szőgyén rendezték meg nagy sikerrel a Kereszt és félhold című kiállítást, amely Érsekújvár történelmét mutatta be a török időkben. A kiállítási anyag nyolcvan százalékát a Balassa Bálint Múzeum bocsátotta a szlovákiai múzeumok rendelkezésére. A gyűjtemény azért is volt értékes és különleges, mert a második világháborúban az angol bombázások következtében Érsekújvárott megsemmisültek az ezen időszakra vonatkozó dokumentumok. Az igazgató úgy látja, az Európai Unióban ismét egymásra találhatnak az egykor egymástól elszakított népek.
Koditek Pál, a város önkormányzatának képviselője, a Chatedralis Tours utazási iroda igazgatója is örül a kapcsolatok bővülésének. Mint mondja, szemmel láthatóan megnövekedett a forgalom városukban, s ez nem csak a Mária Valéria hídnak köszönhető. A gazdasági és a társadalmi kapcsolatok erősödése miatt számszerű növekedés tapasztalható a turista vendégforgalomban is.
Az egyre bővülő határ menti kapcsolatok erősítésére és szervezésére hivatott az Ister-Granum határ menti kisrégió, amelyet negyvenkét – tizenöt magyarországi és huszonkét szlovákiai – település önkormányzata hozott létre még 2000 októberében. A kisrégió alappillérét az Esztergom és Nyergesújfalu Kistérségi Területfejlesztési Társulás, valamint a szlovákiai déli régió települései alkotják. E mintegy ezer négyzetkilométernyi területen közel 120 ezer ember él. A rendszeresen ülésező konzultatív tanácsnak kilenc polgármester a tagja. Az együttműködések hatékonyabbá tétele érdekében nyolc szakmai bizottságot állítottak fel. Ezek átfogják az élet szinte valamennyi területét az egészségügytől a mezőgazdaságon át a turizmusig. A közös problémák megoldására hivatott térségi együttműködés a hétköznapi nehézségek megoldását célozza.
Szervezés alatt áll egy Piliscsév– Süttőtől Fürtig tartó borút, amely a magyar és a szlovákiai borvidékeket kapcsolná össze, népszerűsítve így mindkét ország borait, turizmusát. A közeljövőben útjára indul a kisrégiót bemutató könyvsorozat is. Február 9-én regionális civil parlamentet rendeznek, amelyre meghívták az érintett településeken működő közel 200 civil társadalmi szervezetet, hogy az ott elhangzó jó gondolatokat, ötleteket a későbbiekben közös erővel megvalósíthassák.
Breaking Bad Budapesten: lebuktatták a fővárosi droglabort
